Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2014. május 21-23-án megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2014.05.21:39. Semmisség vizsgálata a végrehajtás megszüntetése iránti perekben
A bíróságnak a végrehajtás megszüntetése iránti perekben is hivatalból kell észlelni a semmisséget, mert semmis ügyletre jogot alapítani nem lehet.
[1952-es Pp. 366. §, 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény]

CKOT2014.05.21:37. Végrehajtási záradék törlése iránti kérelem a végrehajtás megszüntetése iránti perben
Ha a végrehajtás megszüntetése iránti per keresetlevelében, vagy a peres eljárás folyamán az adós felperes a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjeszt elő, a záradék törlése kérdésében a Vht. 224/A. § alapján a közjegyző jogosult dönteni, ezért a bíróságnak a kérelmet a közjegyzőnek kell megküldenie, és ebben az esetben a bíróság a per tárgyalását – ha az eljárás tárgyalási szakba került – felfüggesztheti a kérelem jogerős elbírálásáig.
[Vht. 224/A. §, 1952-es Pp. 366. §, 152. § (1) bekezdés]

CKOT2014.05.21:36. Közbenső ítélet a végrehajtás megszüntetése iránti perben
A végrehajtás megszüntetése iránti perben a járásbíróság erre irányuló kereset hiányában nem hozhat – a szerződés érvénytelenségét megállapító – közbenső ítéletet.
[1952-es Pp. 366. §, 213. § (3) bekezdés]

CKOT2014.05.21:35. Viszontkereset a végrehajtás megszüntetése iránti perben
A végrehajtás megszüntetése iránti perben minden további eljárásjogi feltétel nélkül előterjeszthető viszontkereset, ha megfelel a Pp. 147. §-ban foglaltaknak.
[1952-es Pp. 366. § 147. §]

CKOT2014.05.21:34. A kötelező perbenállás vizsgálata a végrehajtás megszüntetése iránti perben
A végrehajtás megszüntetése iránti perben további – az érvénytelenségi perekben egységes pertársaságot képező szerződéskötésben részt vett – személyek perben állása nem követelhető meg, ennek elmaradása nem eredményezheti a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását [Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont] vagy a per megszüntetését [Pp. 157. § a) pont].
[1952-es Pp. 366. §, 130. § (1) bekezdés g) pont, 157. § a) pont]

CKOT2014.05.21:33. A végrehajtás megszüntetése iránti per tárgyalásának felfüggesztése
Ha ugyanazon érvénytelenségi ok miatt indul a végrehajtás megszüntetése és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárás, a végrehajtás megszüntetése iránti per tárgyalása felfüggeszthető az érvénytelenségi per jogerős befejezéséig.
[1952-es Pp. 366. §, 152. § (1) bekezdés]

CKOT2014.05.21:32. Perek egyesítése a végrehajtás megszüntetése és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek esetén
A Tanácskozás egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy ha ugyanazon járásbíróság előtt indul a végrehajtás megszüntetése és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárás, a perek egyesíthetők.
[1952-es Pp. 366. § 149. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:31. Perfüggőség vizsgálata a párhuzamosan indult szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint végrehajtás megszüntetése iránti perekben
A Tanácskozás egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint végrehajtás megszüntetése iránt "párhuzamosan" indult perekben azonos tényalap és azonos felek perbenállása mellett, megegyező érvénytelenségi ok megjelölése esetén sem áll fenn a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott elutasítási ok.
[1952-es Pp. 130. § (1) bekezdés d) pont, 366. §]

CKOT2014.05.21:30. Hiánypótlási felhívás a végrehajtás megszűntetés vagy korlátozása iránti perben
Ha a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a Vht. 41. §-ában, illetve 56. §-ában foglalt szabály egyébként alkalmazhatónak tűnik, a Pp. 95. § (1) bekezdése szerint a pert tárgyaló bíróságnak – a keresetlevélben erre vonatkozó adat hiányában – hiánypótlási felhívást kell kibocsátani annak tisztázása érdekében, hogy az adós a végrehajtási eljárás keretében megkísérelte-e a végrehajtás megszüntetését.
[Vht. 41. §, 56. §, 1952-es Pp. 95. § (1) bekezdés]

CKOT2014.05.21:29. A szakkérdések meghatározása szakértői bizonyítás esetén
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a szakkérdések meghatározásával szemben nem csak az a követelmény, hogy az pontosan és világosan határozza meg a szakértő feladatát, hanem az is, hogy átfogja a különleges szakértelemmel megválaszolható vitás tények egészét, és releváns módon igazodjon a jogvita érdekében bizonyításra szoruló tényekhez. A hatályos szabályozás szerint a kérdéseket a bíróság teszi fel a feleknek, ezért a felek által feltett kérdések tekintetében szűrő-szerepe van.
[1952-es Pp. 177. §]

CKOT2014.05.21:28. A bíróság mérlegelési jogköre a szakértői árkalkulációk közötti jelentős eltérés esetén
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a bíróságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az egyes szakértőktől beérkező árkalkulációkról a feleket tájékoztassa és őket költségszempontú választásra hívja fel, vagy hogy a már kirendelt szakértő helyett másik szakértőt bízzon meg azon okból, hogy a fél túlzottan magasnak tartja a szakértői díj várható összegét. Ugyanakkor mérlegelnie kell, hogy a díj összege nem akadályozza-e a felet a bizonyításhoz fűződő joga gyakorlásában; ha a költségkedvezménnyel rendelkező fél nem képes az előlegezéssel kapcsolatos kötelezettségét teljesíteni, szóba kerülhet a Pp. 76. § (1) bekezdés rendelkezése alapján az előlegezés részbeni áthárítása a bizonyító fél perbeli ellenfelére, illetve más szakértő kirendelése, a bíróságnak azonban valamennyi esetben szem előtt kell tartania az eljárás ésszerű időn belül történő befejezésének elvét. Nem kifogásolható ugyanakkor az a gyakorlat, amely az egyes szakértői árkalkulációkat – ha közöttük jelentékeny eltérés van – közli a felekkel, és a kirendelésnél figyelembe veszi nyilatkozatukat.
[1952-es Pp. 76. § (1) bekezdés, 177. §]

CKOT2014.05.21:27. A tényösszefoglaló szerepe a szakértői bizonyításban
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség részeként közölni kell a szakértővel a peres ügyre vonatkozó tényösszefoglalót is; az iratmegküldés a tényösszefoglalót nem váltja ki, mert szerepük nem azonos. A tényösszefoglaló elkészítése során a bíróság mérlegelési feladatát a bizonyítékok értékelésére vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, azonban a bizonyítékok mérlegelésének indokait nem kell megjelölnie, a bíróság ezen kötelezettsége a Pp. 221. § (1) bekezdése alapján csak az ítélet indokolására vonatkozó előírás.
[1952-es Pp. 177. §, 181. §, 221. § (1) bekezdés]

CKOT2014.05.21:26. A szakértő titoktartási kötelezettsége
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakértőtől a Pp. 119. § (2) bekezdése alapján titoktartási nyilatkozat nem kérhető, azonban a szakértő a tudomására jutott titkot a Pp. 181. §-a, valamint a 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 12. § (2) bekezdése alapján köteles megőrizni. Ugyanakkor a szakértő adat-megismerési, illetve adatkezelési joga az Infotv. 4. §-a alapján célhoz kötött, ezért részére csak azokat az iratokat szabad megküldeni, amelyekre a szakértői feladata elvégzéséhez szükség van, így nem helyes az a gyakorlat, amely szerint a bíróság a szakértőnek – a vizsgálat tárgyi terjedelmére tekintet nélkül – a teljes ügyiratot megküldi.
[1952-es Pp. 119. § (2) bekezdés, 177. §, Szaktv. 12. § (2) bekezdés, Infotv. 4. §]

CKOT2014.05.21:25. A szakértői bizonyítás keretei
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a bíróság a szakértőre sem burkoltan, sem nyíltan nem háríthatja át a jogkérdések eldöntését, illetve azoknak a tényeknek a megállapítását, amelyek puszta megállapításához nem kell különleges szakértelem. A jogvita elbírálásával kapcsolatos és a szakértői bizonyítás szempontjából is releváns tényt tartalmazó okiratok összegyűjtése – a fél peranyag-szolgáltatási kötelezettségének közbejöttével – elsősorban a bíróság feladata, amely csak szűk körben hárítható át a szakértőre. A hiányos tényállás kiegészítése nem lehet szakértői feladata; az állapotrögzítés szakértői feladatkörbe utalásának indokoltságát illetően abból célszerű kiindulni, hogy az állapot rögzítéséhez szükséges-e különleges szakértelem.
[1952-es Pp. 177. § 181. §]

CKOT2014.05.21:24. A megfelelő kielégítés megítélése a tartási szerződés megszüntetése iránti perben
A felszólalók többsége azon az állásponton volt, hogy a tartási szerződés megszüntetése iránti perben a megfelelő kielégítés megállapítása nem szakértői vizsgálatot, hanem bírói mérlegelést igényel.
[Ptk. 6:495. §, 1952-es Pp. 177. § (1) bekezdés, 206. §]

CKOT2014.05.21:23. Az adós tartozásaiért biztosítékot nyújtó harmadik személy részvétele a csődeljárásban
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a csődeljárásban nem minősül félnek az adós tartozását átvállaló, illetve az adós tartozásáért biztosítékot nyújtó harmadik személy, így a csődegyezség jóváhagyásának nem akadálya, ha őt a csődegyezségi tárgyalásra nem hívták meg, azon nem volt jelen, illetve a csődegyezséget nem írta alá, és őt a határozattal szemben fellebbezési jog sem illeti meg.
[Cstv. 19. §, 21/A. §, 21/C. § (3) bekezdés]

CKOT2014.05.21:22. A felszámoló jogállása a Cstv. 51. §-ában meghatározott kifogás alapján indult eljárásban
A Tanácskozás résztvevői között vita alakult ki a tekintetben, hogy a kifogásolási eljárásban a felszámoló minden esetben önálló félként jár-e el, vagy bizonyos esetekben pusztán az adós képviselőjeként. A résztvevők túlnyomó többségének álláspontja szerint a Cstv. 51. §-a alapján folyó kifogásolási eljárásban mindig a felszámoló a fél, mert az ő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen terjeszthető elő a kifogás. A kisebbségi álláspont szerint - amelyet a Kúria szaktanácsa is osztott - vizsgálni kell, hogy az adott jogviszonyban, amelyet a kifogás érint, a felszámoló az adós képviselőjeként, vagy a felszámolási eljárás önálló szereplőjeként járt-e el, és ez alapján lehet eldönteni, hogy a kifogásolási eljárásban a felszámoló önálló fél, vagy az adós képviselője.
[Cstv. 51. §]

CKOT2014.05.21:21. A csődegyezség formai és tartalmi követelményei
A csődegyezség több okiratba is foglalható, illetve ahhoz mellékletek is csatolhatók. A bíróság a csődegyezség jóváhagyása körében a Cstv. 21/A. § (2) bekezdése alapján csak az alaki hiányosságok pótlására hívhatja fel az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét, tartalmi hiányok pótlására nem, mert ehhez új egyezségi tárgyalást kellene tartani, amire a rövid határidők nem adnak lehetőséget. A hiány alaki és tartalmi jellegének elhatárolása azonban tényállásfüggő; egy hozzájáruló nyilatkozat hiánya például, ha a jegyzőkönyvből a hozzájárulás ténye kitűnik, alaki hiányosság, amelynek pótlására a bíróság felhívhatja az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét; ha azonban a hiányt nem tudják pótolni, és ezért nincs meg a szükséges hozzájárulási arány, ez már olyan tartalmi hiányosság, amely a csődegyezség jóváhagyását kizárja.
[Cstv. 21/A. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:20. A Pp. 85. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága munkaügyi perben
A Pp. 85. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt azon szabályt, hogy ha bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül, hivatalból elutasítja, költségmentesség nem engedélyezhető, a Pp. 358/B. §-ában biztosított munkavállalói költségkedvezmény esetén is alkalmazni kell. [1952-es Pp. 85. § (2) bekezdés, 358/B. §]

CKOT2014.05.21:19. A fellebbezési illeték alapja és mértéke a végrehajtási kifogás esetén
Végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetékének alapját és mértékét az általános szabályok szerint, az Itv. 47. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani azzal, hogy a kifogás tárgyában folyó eljárás tárgyának értéke sok esetben nem határozható meg, így alkalmazni kell az Itv. 39. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is. [Vht. 218. §, Itv. 47. § (1) bekezdés, 39. § (3) bekezdés]

CKOT2014.05.21:18. Az ügygondnoki díj viselése költségmentességben részesülő fél esetén
A Pp. 84. § (4) bekezdése alapján az ügygondnoki díj előlegezésére az eljárást befejező határozatban [Pp. 76. § (2) bekezdés] a költségmentességben részesülő felet is kötelezni kell.
[1952-es Pp. 84. § (4) bekezdés, 76. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:17. Személyes költségkedvezmény megvonása
Ha utóbb, a folyamatban lévő eljárás későbbi szakaszában válik megállapíthatóvá a Pp. 85. § (3) bekezdésben meghatározott valamelyik feltétel fennállta, ez alapul szolgálhat a már engedélyezett költségkedvezmény – akár az engedélyezés időpontjára visszamenőleges hatályú – megvonására. [1952-es Pp. 85. § (3) bekezdés]

CKOT2014.05.21:16. Méltányosság alkalmazhatósága a személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem elbírálása során
Jogszabályi felhatalmazás hiányában a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (2) bekezdésének alkalmazási körében méltányosság alkalmazásának nincs helye.
[6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:15. A személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem elbírálásának szempontjai
A bíróság főszabályként a 2/1968. (I. 24.) IM rendelet mellékleteiben meghatározott nyomtatványokon előterjesztett nyilatkozatban foglalt adatok alapján, általában az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül dönt a személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem tárgyában. Ha a kérelmező kérelmét – bírói felhívást követően – ismételten hiányosan terjeszti elő, ez alapul szolgálhat a kérelem elutasítására. A kérelem elbírálása során a bíróság csak a Pp. 84. § (1)-(2) bekezdésében és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálhatja, és ennek alapján hozhat határozatot.
[1952-es Pp. 84. §, 2/1968. (I. 24.) IM rendelet, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. §]

CKOT2014.05.21:14. A személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem elbírálásának szempontjai
A személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem elbírálása során mint a kérelmet előterjesztő fél jövedelmi és vagyoni viszonyait alapvetően meghatározó körülményt figyelembe kell venni a vele közös háztartásban elő élettárs (bejegyzett élettárs) jövedelmi és vagyoni viszonyait is. A kérelmező vagyona körében nem lehet figyelembe venni azt a méltányos lakásigényt meg nem haladó méretű ingatlant, amelyben a kérelmező és az általa eltartottak laknak [vö.: Jst. 9. § (2) bekezdés b) pont], valamint azt a vagyontárgyat, amely a per tárgyát képezi.
[a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 84. §]

CKOT2014.05.21:13. A Civiltv. 75. § (5) bekezdésében meghatározott határidő anyagi jogi határidő
A Tanácskozás résztvevői egységesen azt az álláspontot fogadták el, hogy a Civiltv. 75. § (5) bekezdésében foglalt határidő anyagi jogi határidőnek minősül, vagyis a kérelemnek 2014. május 31. napjáig be kell érkeznie a nyilvántartást vezető bírósághoz.
[Civiltv. 75. § (5) bekezdés]

CKOT2014.05.21:12. Szavazati jog az egyesületi közgyűlésen
A többségi álláspont szerint a Ptk. 3:73. § (2) bekezdése kógens abban a tekintetben, hogy a tagokon kívüli személyek a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vesznek részt, szavazati joggal nem rendelkezhetnek, ezért a nem tag vezető tisztségviselő sem szavazhat a közgyűlésen. A Ptk. egyesületek esetén a döntéshozó szervi ülésen hozott határozatok tekintetében is a tagok szavazati jogának a különböző mértékéről rendelkezik [Ptk. 3:76. § (1) bekezdés], ezért a nem tag vezető tisztségviselő nem szavazhat az egyesület közgyűlésén.
[Ptk. 3:4. §, 3:73. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:11. Az egyesületi tag jogállásának meghatározása
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az egyesületi tag jogállását meghatározó, a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésben foglalt szabály kógens, így attól az egyesület alapszabályában nem térhetnek el. Külön törvény, az Ectv. 4. § (5) bekezdése határozza meg a különleges jogállású tag fogalmát, a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás azonban a külön törvénytől való eltérésre nem vonatkozik. A többségi vélemény szerint ebből az is következik, hogy "rendes" tag nem kaphat többletszavazati jogot és szavazati joga sem vonható meg. Az egyesület fogalmával, személyegyesítő jellegével lenne ellentétes a rendes tag szavazati jogának korlátozása vagy elvonása. A Ptk. 3:65. § (1) bekezdése a tag alapvető jogaként szabályozza, hogy az egyesület tevékenységében részt vegyen, melybe beletartozik az is, hogy a szavazati jogát gyakorolja. A többségi vélemény elvetette azt az érvelést is, hogy ha a Ptk. kógenssé kívánta volna tenni ezt a szabályt, ki is mondta volna ugyanúgy, mint a közkereseti társaság esetén a Ptk. 3:143. § (1) bekezdésében. A kisebbségi álláspont szerint a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt szabályt nem sérti egy olyan, minden tagra vonatkozó rendelkezés, amely a nemfizetés esetére a szavazati jogot megvonja, illetve felfüggeszti vagy a tag által fizetett tagdíj mértékéhez viszonyítja.
[Ptk. 3:4. §, 3:65. §, 3:143. § (1) bekezdés, 3:65. § (2) bekezdés, Ectv. 4. § (5) bekezdés]

CKOT2014.05.21:10. A tag jogai a közgyűlésen
Egyhangú volt a tanácskozás véleménye abban a kérdésben, hogy a szövetkezetek alapszabályában az egy tag egy szavazat elvétől sem általánosságban, sem egyes kérdések tekintetében nem térhetnek el a tagok, a Ptk. 3:337. § (1) bekezdése tehát nem diszpozitív. A korlátok nélküli eltérés lehetőségének biztosítása és az egy tag egy szavazat elvének áttörése esetén sérülne a szövetkezet speciális jogi természete, megszűnne a társaság lényege, ezáltal a markáns személyegyesítő jellege és a szövetkezet csupán tőkeegyesítő társasággá alakulna át. A felhívott rendelkezés része a szövetkezet fogalmának.
A törvényi korlátok nélküli vagyonarányos eltérés lehetősége az egy tag egy szavazat elvével összefüggésben ellentétes lenne a szövetkezet fogalmának a lényegével, ezért addig, amíg az ágazati jogszabályokban nem kerül meghatározásra az egy tag egy szavazat elvétől való eltérés esetén a többes szavazati jog intézményének a jogszabályi korlátja, a Ptk. alapján az eltérés lehetősége nem áll fenn. Bár a Tanács 1435/2003/EK Rendelete "Az Európai Szövetkezet (SCE) Statútumáról" lehetővé teszi az úgynevezett súlyozott szavazást, illetve egyes tagállamokban (például: Németország, Franciaország, Finnország) a főszabály alól kivételként a súlyozott vagy az úgynevezett többes szavazati jog intézménye ismert, azonban az egy tag egy szavazat elve az uniós jogban és az egyes európai jogrendszerekben mint tradícionális elv a szövetkezet lényegét kifejező alapelvként érvényesül főszabályként. Amennyiben a jogalkotó a nemzetközi gyakorlatban kialakult és alkalmazott megoldásokat – amelyek a tagok befektetésének ösztönzésére lehetővé teszik, hogy alapszabályi felhatalmazás alapján egyes vagyoni ügyekben vagyonarányosan vagyoni hozzájárulásuk arányában szavazhassanak – alkalmazni kívánná úgy, alkossa meg az erre vonatkozó részletszabályokat és szempontokat.
[Ptk. 3:4. §, 3:337. § (1) bekezdés]

CKOT2014.05.21:9. A törzsrészvények össznévértékének meghatározása
A Tanácskozás többségi véleménye szerint a részvényesek nem térhetnek el attól a Ptk. 3:229. § (2) bekezdésében foglalt szabálytól, hogy a részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvénynek mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. A Ptk. fogalommeghatározásából nem vezethető le, hogy a törzsrészvények dominanciája ne tartozna a részvénytársaság lényegéhez, a Ptk. 3:228. § (1) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározott, különböző részvényfajták csak kivételes szabályt jelentenek, és azokra vonatkozik az eltérésre felhatalmazó norma.
Ha ezt a szabályt diszpozitívnak minősítenénk, a részvénytársaság által kibocsátható valamennyi részvényfajta forgalomba hozatalára vonatkozó mértéket meghatározó rendelkezést is diszpozitív szabályként kellene értelmezni, amely a részvénytársaságra vonatkozó alapelvekkel, a szabályozás lényegével lenne ellentétes.
[Ptk. 3:4. §, 3:229. § (2) bekezdés, 3:228. § (1) bekezdés]