Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2016.03.16:23. A társasági részesedés értékének utólagos változása a házastársi közös vagyon megszüntetése iránti perekben
A felszólalók többsége azon az állásponton volt, hogy ha a gazdasági társaságbeli részesedés értékének utólagos változását a Ptk. 4:60. § (1) bekezdése alapján figyelembe kell venni, a gazdasági társaságbeli részesedés jogi sorsának rendezése kérdésben részítélet meghozatalának nincs helye akkor sem, ha a szakértői vélemény beszerzése és az ítélet meghozatala között előreláthatólag hosszabb idő telik el, és ezért a szakértői véleményben meghatározott érték az ítélkezés alapjául nem szolgálhat. Ebben az esetben – szükség esetén – a szakértői vélemény kiegészítése lehet indokolt az ítélethozatalkori forgalmi érték megállapítása érdekében.
[Ptk. 4:60. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:22. Társasági részesedés szakértői meghatározása
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a társasági részesedés meghatározása speciális szakértelmet igényel, amellyel a könyvszakértők nem minden esetben rendelkeznek, ezért célszerű lenne a szakértői névjegyzékben erre egy külön szakterületet létesíteni.

CKOT2016.03.16:21. Járművezetésre jogosító okmány kiadása részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés esetén
A közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § d) pontjának módosítása szükséges, mert az nem biztosítja a részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés esetére a járművezetési képességre vonatkozóan szükséges differenciálás lehetőségét.
[326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §]

CKOT2016.03.16:20. A Gondnokoltak Országos Nyilvántartásába való betekintés szabályozása
Érdemes lenne a bírák részére egységesen biztosítani a Gondnokoltak Országos Nyilvántartásába való betekintés jogosultságát, természetesen ennek megfelelő, egységes szabályozása mellett.

CKOT2016.03.16:19. A NAV felé fennálló értesítési kötelezettség a gondnokság alá helyezés iránti perekben
Az 1991. évi XXXIV. tv. 1. § (6)-(6b) bekezdései alapján a NAV felé fennálló értesítési kötelezettség teljesítése formailag akkor megfelelő, ha az az ítélet rendelkező részében szerepel, és abból egyértelműen kiderül a NAV részére, hogy arra milyen további intézkedések céljából került sor. A konkrét adatközlés történhet az ítélet rendelkező részt tartalmazó, jogerősített kivonatának a megküldésével, vagy az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és megküldésével.
[1991. évi XXXIV. törvény 1. § (6)-(6b) bekezdés]

CKOT2016.03.16:18. Ideiglenes gondnok a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A bíróságnak a Pp. 308. § rendelkezései szerint az ideiglenes gondnokrendelés megalapozottságát kell a megfelelő határidőn belül körültekintően megvizsgálnia; az ideiglenes gondnok tevékenysége felett a gyámhatóság gyakorol ellenőrzést.
[1952-es Pp. 308. §]

CKOT2016.03.16:17. Gondnokság alá helyezés felülvizsgálata ismeretlen helyen tartózkodó alperes esetén
Ha a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata során az alperes ismeretlen helyen tartózkodik, és ezért személyes meghallgatására nincs lehetőség, a bíróság kizárólag a kereset elutasításáról dönthet, mert ilyen esetben sem a gondnokság alá helyezés fenntartásának, sem a megszüntetésének feltételei megállapítására nincs lehetősége.
[1952-es Pp. 309. § (3) bekezdés, 312. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:16. A kereseti kérelem tartalma a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A Ptk. 2:20. § (3) bekezdés c) pontja nem önálló ügycsoportot alapít, pusztán egy járulékos kérdést rendez a vagyonnal való rendelkezés tekintetében elrendelt korlátozó gondnokság kapcsán; a jövedelemmel való önálló rendelkezés hányadrészének meghatározására ezért nem kell határozott kérelmet előterjeszteni.
[Ptk. 2:20. § (3) bekezdés]

CKOT2016.03.16:15. Az eljárási illetékről történő rendelkezés a gondnoksági perekben
A gondnoksági perben az eljárási illetékről történő rendelkezés – a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 12. §-a (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésére tekintettel – a tárgyi költségmentességre utalással sem mellőzhető.
[1952-es Pp. 311. §]

CKOT2016.03.16:14. A gondnokság alá helyezés feljegyzése az ingatlannyilvántartásban
A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata tárgyában született újabb, a gondnokság alá helyezést fenntartó bírósági határozat ingatlan-nyilvántartási feljegyzésére nincs szükség; a korábbi feljegyzés hatálya ebben az esetben ugyanis fennmarad. [1952-es Pp. 311. § (3) bekezdés, 312. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:13. A Ptk. szabályainak alkalmazhatósága az 1959-es Ptk. alapján elrendelt gondnokság esetén
A régi Ptk. alapján elrendelt gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben – a Ptké. 5. § (1) és (3) bekezdése értelmében – a Ptk. 2:30. § rendelkezései szerinti szempontokat kell vizsgálni.
[Ptké. 5. § (1) és (3) bekezdés, Ptk. 2:30. §]

CKOT2016.03.16:11. Az elővezetés költségei a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A gondnokság alá helyezési perben az alperest – állapotára tekintettel, figyelemmel a Pp. 311. § (6) bekezdésében foglaltakra – az elővezetés költségének megfizetésére nem lehet kötelezni.
[1952-es Pp. 311. § (6) bekezdés]

CKOT2016.03.16:10. Ügygondnok és meghatalmazott képviselő alkalmazása a gondnokság alá helyezés iránti perekben
Az alperes részére ügygondnok kirendelése nem mellőzhető azon az alapon, hogy az alperesnek van meghatalmazott képviselője; az alperest azonban az ügygondnok kirendelése nem zárja el attól a lehetőségtől, hogy jogi képviselőt is meghatalmazzon. Ha az ügygondnok, illetve a meghatalmazott képviselő nyilatkozatai eltérnek, erre az esetre a Pp. 66. § (2) bek. rendelkezése irányadó. Az ügygondnokkal szemben mulasztása esetén ugyanazok a szankciók alkalmazhatóak, mint a meghatalmazott képviselővel szemben; emellett nem kizárt a tisztségből történő felmentés, vagy csökkentett összegű ügygondnoki díj megállapítása sem. [1952-es Pp. 66. § (2) bekezdés, 308. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:9. A fekvőbeteg-gyógyintézetben való elhelyezés végrehajthatósága
A Pp. 310. § (2) bekezdése szerinti fekvőbeteg-gyógyintézetben való elhelyezés végrehajthatóságát a jogalkotónak a szükséges részletszabályok megalkotásával kellene biztosítani.
[1952-es Pp. 310. § (2) bekezdés]

CKOT2016.03.16:8. Az alperes személyes meghallgatása a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A Pp. 309. § (3) bekezdésben meghatározott kivételek köre nem bővíthető; az alperes perbíróság eljáró tanácsa általi személyes meghallgatását nem helyettesítheti sem a szakértő, sem a megkeresett bíróság általi személyes meghallgatás, mert ez sértené a közvetlenség elvét, ami e körben kiemelt jelentőséggel bír. Ha az alperes személyes meghallgatása – a Pp. 309. § (3) bekezdésben meghatározott kivételek körébe nem tartozó esetekben – nem biztosítható, a kereset elutasításának van helye. Ugyanez a helyzet a Pp. 309. § (3) bekezdés esetén, ha az alperes elmebeli állapotára vonatkozóan nem áll rendelkezésre orvosi dokumentum.
[1952-es Pp. 309. § (3) bekezdés]

CKOT2016.03.16:7. A választójogból való kizárás a gondnokság alá helyezés iránti perekben
Nem orvosszakértői kompetencia annak az eldöntése, hogy az alperest ki kell-e zárni a választójogból annak ellenére, hogy a Pp. 310. § (2) bekezdés e tekintetben is nevesíti az igazságügyi elmeorvos-szakértőt. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett fél választójogból való kizárása körében az aktív és a passzív választójog tekintetében eltérő döntés nem hozható.
[1952-es Pp. 310. § (2) bekezdés]

CKOT2016.03.16:6. Illetékesség a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A Pp. 305. § (1) bekezdés célja, hogy a gondnoksági perben eljáró bíróság lehetőleg minél kisebb nehézségek árán legyen megközelíthető az alperes számára; ezzel összhangban az ott meghatározott "huzamos idő" megállapíthatósága mindig az ügy összes releváns körülménye, illetve a gondnokság alá helyezési per várható pertartama függvényében vizsgálandó. A Pp. 305. § (1) bekezdése kifejezetten csak a szociális és egészségügyi intézményben való elhelyezést jelöli meg a vagylagos illetékesség megállapításának feltételeként, a büntetés-végrehajtási intézményben való huzamos tartózkodás e jogszabályban meghatározott körön kívül esik.
[1952-es Pp. 305. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:4. A keresetlevél mellékletei a gondnokság alá helyezés iránti perekben: a szakorvosi vélemény
A Pp. 307. § (2) bekezdése alapján szakorvosi véleményként a gyámhatóság köteles nem alakszerű orvos szakértői véleményt csatolni a kereset mellékleteként, hanem elegendő olyan szakorvos által készített okirat (vélemény, zárójelentés, lelet stb.) csatolni, amely az alperes mentális zavara fennálltának valószínűsítésére alkalmas. [1952-es Pp. 307. § (2) bekezdés]

CKOT2016.03.16:3. A keresetlevél mellékletei a gondnokság alá helyezés iránti perekben: a tulajdoni lap
A Pp. 307. § (2) bekezdése alapján a fél nem kötelezhető hiteles tulajdonilap-másolat csatolására, kivéve, ha annak tartalma a perben vitássá válik, és a bíróságnak nincs lehetősége az adatok közvetlen, elektronikus úton történő ellenőrzésére az ingatlan-nyilvántartásban. Erre tekintettel nem kifogásolható, ha a felperes a keresetlevél mellékleteként az e-hiteles tulajdoni lap kinyomtatott, nem hiteles másolatát csatolja a keresetlevélhez.
[1952-es Pp. 307. § (2) bekezdés]

CKOT2016.03.16:2. Az örökbefogadó szülő és örökbefogadott gyermek kereshetőségi joga a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A Ptk. 2:28. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása körében – a Ptk. 4:97. § (1) bekezdésére tekintettel – az örökbefogadó szülő, illetve az örökbefogadott gyermek is egyenesági rokonnak minősül.
[Ptk. 2:28. § (1) bekezdés, 4:97. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:1. Kereshetőségi jog a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A gondnokság alá helyezés iránti perekben a Ptk. 2:28. § (1) bekezdés a) pontjára alapított kereshetőségi jog fennálltának vizsgálata során az együttélés feltételét csak akkor kell érdemben vizsgálni, ha annak meglétét a perben vitássá teszik. E körben azonban szélesebb körű bizonyítás lefolytatásának nincs helye, mert az meghaladná a gondnokság alá helyezés iránti per kereteit. Ha a feltétel fennállta kis terjedelmű, elsősorban okirati bizonyítás keretében nem tisztázható, akkor a kereshetőségi jog hiányát kell megállapítani. Ugyanez igaz az élettársi minőség vitatása esetén.
[Ptk. 2:28. § (1) bekezdés a) pont]

CKOT2016.02.24:18. Vegyes kérelem
Lehetséges-e vegyes kérelem előterjesztése (vagyis olyan kérelemé, amely a DH2 törvény 25. § (2) bekezdés több pontjára egyszerre irányul)?
Nem lehetséges vegyes kérelem előterjesztése azért, mert ha megállapítható, hogy a PBT érdemi döntést hozott, akkor szükségképpen csak a DH2 tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem előterjesztésének lehet helye, ebben az esetben a jogszabálysértés vizsgálata is az érdemi döntésre és az azt eredményező eljárásra vonatkozik. Ha viszont a PBT a kérelmet formai okból utasította el [DH2 tv. 25. § (2) bekezdés d) pont], kizárt az érdemi döntés hibájára, jogszabálysértő mivoltára való hivatkozás.
A DH2 tv. 25. § (2) bekezdés b) és c) pontja szintén nem vegyülhet: a panasz elkésettsége szóba sem jöhet, ha a pénzügyi intézmény nem számolt el a fogyasztóval, illetve állítása szerint nem kellett vele elszámolnia. Fogalmilag kizárt az is, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontja vegyüljön: érdemi PBT-döntés akkor születhet, ha a panaszt elkésettség címén a pénzügyi intézmény nem utasította el. Kizárt továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontjának vegyülése: a pénzügyi intézmény csak akkor hozhat érdemi döntést, ha egyébként szerinte az elszámolási kötelezettsége a törvény alapján fennáll. Nem merülhet fel a (2) bekezdés b) és d) pontjának, valamint c) és d) pontjának a vegyülése sem: az előbbi eset azért nem, mert az elkésettség speciális a formai okbóli jogszabálysértéshez képest, az utóbbi pedig azért nem, mert a c) – fennáll-e az elszámolási kötelezettség – speciális a d) okhoz képest (a kérelem formai ok miatti PBT általi elutasítása). A speciális ok mindig megelőzi a másikat, az általánosat.
[2014. évi XL. törvény 25. § (2) bekezdés]

CKOT2016.02.24:17. Eljárás a kérelem nyilvánvaló alaptalansága esetén
Abban az estben, ha a bíróság már a rendelkezésére álló iratok alapján nyomban meg tudja állapítani, hogy a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, meghozhatja-e érdemi határozatát, avagy előtte az ellenérdekű felet nyilatkoztatnia kell?
Figyelemmel arra, hogy a bíróság a PBT rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt, és a Pp. szabályait csak a nemperes eljárás sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.
Ebben az esetben is nyilatkoztatni kell az ellenérdekű felet a DH2 tv. 24. §-a értelmében mögöttesen alkalmazandó Pp. 3. § (6) bekezdésre tekintettel. Ez az eset egyébként ahhoz hasonló, mint mikor a perben a keresetet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja és ez ellen nyújt be a fél jogorvoslati kérelmet. A bíróság ebben az esetben is gondoskodni köteles arról, hogy a jogorvoslati kérelmet az ellenérdekű fél megismerhesse és arra nyilatkozhasson.

[2014. évi XL. törvény 24. §, 1952-es Pp. 3. § (6) bekezdés]

CKOT2016.02.24:16. Számítási hiba
Kimondható-e az, hogy az elszámolás pl. megfelel a módszertannak, ha nincs lehetőség a megjelölt számítási hibát ellenőrizni, mert az eljáró titkárnak nincs hozzá szakértelme és szakértői bizonyításnak nincs helye?
Nem mondható ki, hogy az elszámolás megfelel a módszertannak, ugyanis a módszertan nem vitatható. Az elszámolás módszertanát az MNB bankonként külön vizsgálta (audit). Az elszámolás helyességének bíróság általi vizsgálata tehát szükségszerűen egy korlátozott – a bevitt számadatok helyességére, az egyszerűbb számítási műveletekre, illetve az elszámolási jogosultságra és határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására vonatkozó – jogorvoslatot jelent tekintettel arra, hogy a DH2 tv. 28. § (1) bekezdése értelmében a polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak – így szakértő kirendelésének – helye nincs.
[2014. évi XL. törvény 28. § (1) bekezdés]

CKOT2016.02.24:15. A hibás adat, a hiba oka
- Mikor tekinthető kellően bemutatottnak a hibás adat, a hiba oka? Ennek kapcsán mit kell adat fogalma alatt érteni?
- Mennyire lehet ezt tágan értelmezni, pl. az elszámolás mely része nem adat?
Kellően bemutatottnak akkor tekinthető az adat, ha az érdemi elbírálásra alkalmas: a kérelmező rámutat, hogy az elszámolást mennyiben (milyen keretben: részben vagy egészben) és milyen okból (pl. téves vagy hiányos bevitt számadat vagy képlet vagy számítási művelet) tartja hibásnak és az elszámolás megváltoztatását összegszerűen megjelölve milyen módon kéri. A képlet (módszertan), számításiművelet-jel, jogszabályi hivatkozás nem adat, minden más igen.
[2014. évi XL. törvény 21. § (3) bekezdés]

CKOT2016.02.24:14. Formanyomtatvány hiánya
- Jogi képviselő útján benyújtott kérelmet el lehet-e utasítani a formanyomtatvány hiánya miatt?
- A PBT határozatának jogorvoslati tájékoztatásában külön szerepel, hogy az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtani. Magánszemélynél el lehet utasítani a formanyomtatvány hiánya miatt?
Az űrlapok alkalmazása 2015. július 8. napjától kötelező. Ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő, annak jogkövetkezménye – függetlenül attól, hogy a kérelmező jogi képviselővel jár-e el vagy sem – az eredménytelen hiánypótlást követően történő elutasítás.
A válasz jogszabályi háttere a következő:
A DH2 tv. 27. § (2) bekezdése értelmében a kérelmezőnek és a kérelmezettnek a beadványt – ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít – űrlapon kell benyújtania. A DH2 tv. 46/A. §-a szerint felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásban alkalmazandó papíralapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, valamint az űrlapok közzétételének módját rendeletben határozza meg.
A DH2 tv. felhatalmazása alapján kiadott 11/2015. (VI. 15.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése a rendelet mellékleteire utalva meghatározza a rendszeresített űrlapok adattartalmát. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti űrlapok kialakítása, szükség szerinti módosítása és közzététele az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) feladata. A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az OBH a letölthető és kitölthető, a kitöltést megelőzően vagy azt követően kinyomtatható űrlapot a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) a rendelet hatálybalépését követő nyolc napon belül közzéteszi. A 2. § (2) bekezdése értelmében a honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező. A rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az OBH-nak a honlapon szereplő tájékoztatásokat úgy kell kialakítania, hogy egyértelműen kitűnjön belőlük, hogy az űrlap igénybevétele kötelező. A 4. § (2) bekezdése értelmében a honlapon tájékoztatást kell adni annak jogkövetkezményeiről, ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő.
A rendeletnek eleget téve az űrlapok a következő oldalon érhetőek el:
http://birosag.hu/kozerdeku-informaciok/deviza-es-forinthitelek-elszamo…
A honlap szerint az űrlapok alkalmazása 2015. július 8. napjától kötelező. Ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő, annak a honlap szerinti jogkövetkezménye – függetlenül attól, hogy a kérelmező jogi képviselővel jár-e el vagy sem – az eredménytelen hiánypótlást követő elutasítás.
[2014. évi XL. törvény 27. § (2) bekezdés, 46/A. §, 11/2015. (VI. 15.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés, 2. § (2) bekezdés, 4. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2016.02.24:13. Annak megítélése, ha a kérelmet nem jó helyen terjesztik elő
- Ha a kérelmet a DH2 tv. 27. § (2) bekezdés ellenére nem a PBT-nél, hanem a bíróságon terjesztik elő, mi a helyes eljárás? Áttételt elrendelni végzéssel vagy egyszerűen továbbítani kell a PBT-hez a kérelmet?
- Ebben az esetben határidőben érkezettnek tekintendő-e a kérelem, ha az a bíróságra határidőben, de a de a PBT-hez határidőn túl érkezik?
Átirattal kell továbbítani a kérelmet a PBT-hez, mivel itt nem merül fel sem a hatáskör, sem az illetékesség hiánya (Pp. 129. §). A beadás időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az átirattal továbbított kérelem a PBT-hez érkezett. A határidő elmulasztása ugyanis nem igazolható azzal, hogy a kérelmet másutt terjesztették elő. A rossz helyre benyújtott kérelem nem vehető figyelembe abból az okból, hogy a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Erre tekintettel, a bíróságra benyújtott kérelmet, amennyiben az onnan nem kerül át a nyitva álló határidőn belül a PBT-hez, akkor is elkésettnek kell tekinteni, ha azt időben postára adták.
[2014. évi XL. törvény 27. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 129. §]

CKOT2016.02.24:12. Annak minősítése, ha a PBT nem küldi meg a fogyasztó kérelmét a pénzügyi intézmény részére
A PBT a határozatának meghozatala előtt nem küldi meg a pénzügyi intézmény részére a fogyasztó kérelmét. A bíróság előtti eljárásban pótolható-e ez az eljárási cselekmény vagy nem, és ez hatályon kívül helyezési oknak minősül-e?
A bíróság előtti eljárásban az eljárási cselekmény nem pótolható, mert az képezi az érdemi elbírálásra alkalmas kérelem esetén az egyezség jóváhagyásának, illetve a kötelezésnek [DH2 tv. 22. § (1) bekezdés] az egyik lényeges feltételét, ezért ez olyan súlyos jogszabálysértés, amely a PBT határozatának hatályon kívül helyezését alapozza meg. A DH2 tv. 22. § (2) bekezdése ugyanis a PBT eljáró tanácsának kötelezettségeként előírja, hogy annak értesítenie kell a pénzügyi intézményt a fogyasztói kérelem benyújtásáról és egyidejűleg meg kell küldenie a kérelem másolatát a pénzügyi intézménynek. Az eljáró tanácsnak az értesítésben a pénzügyi intézményt arra is fel kell szólítania, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a Pénzügyi Békéltető Testület által megadott módon és formátumban küldje meg a fogyasztóval közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt legkésőbb az értesítésben foglalt határidőre közölje. Ha a felek között egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti, és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.
Amennyiben azonban a PBT-hez benyújtott kérelem elbírálásra hiánypótlás [MNB tv. 104. § (5) bekezdés megfelelő alkalmazása] után sem alkalmas, a DH2 tv. 22. § (1) és (2) bekezdése együttes értelmezésével arra lehet jutni, hogy a PBT eljáró tanácsának (2) bekezdés szerinti kötelezettsége nem áll fenn, a kérelmet a PBT az eljárás megszüntetése mellett elutasítja anélkül, hogy arról a pénzügyi intézményt értesítené.
[2014. évi XL. törvény 22. § (1) és (2) bekezdés, MNB tv. 104. (5) bekezdés]

CKOT2016.02.24:11. A kérelem tájékoztatásul való megküldése az ellenérdekű félnek
A DH2 tv. 28. § (1) bekezdése alapján a bíróság kizárólag azon iratok alapján dönt, amelyek a PBT eljárása során rendelkezésre álltak, egyéb bizonyításnak helye nincs.
Fentiekre tekintettel az ellenérdekű fél részére nem kerül megküldésre a bírósághoz benyújtott kérelem sem, így arról csak a döntéssel egyidejűleg szerez tudomást.
Kérdés, hogy a kérelmet tájékoztatás, illetőleg észrevételezés céljából meg kell-e küldeni az ellenérdekű félnek azzal, hogy további bizonyításnak nincs helye az ügyben?
Ha a kérelmet a PBT formai okokból nem utasítja el, akkor azt a DH2 tv. 24. §-a alapján mögöttesen alkalmazandó Pp. 3. § (6) bekezdése értelmében az ellenérdekű félnek észrevételezés, illetve tájékoztatás céljából mindig ki kell adni, annak ellenére, hogy a DH2 tv. 28. § (1) bekezdése értelmében további bizonyításnak nincs helye. Ennek a révén biztosítható például, hogy a fogyasztó elévülési kifogást jelentsen be a DH2 tv. 26. § (1) bekezdése szerinti határidő pénzügyi intézmény általi elmulasztása esetén. Ha a PBT-hez benyújtott kérelem elbírálásra hiánypótlást követően sem alkalmas, akkor nincs szükség a kérelem ellenérdekű félnek való kiadására, hiszen az eljárás az elutasítás folytán anélkül fejeződik be, hogy az kontradiktóriussá vált volna.
[2014. évi XL. törvény 24. §, 26. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 1952-es Pp. 3. § (6) bekezdés]

CKOT2016.02.24:10. A költségviselés szabályai
Ha az elsőfokú bíróság azt állapítja meg, hogy a PBT döntése jogszabályt sért és határozatát hatályon kívül helyezi, valamint új eljárás lefolytatására kötelezi, kit kell kötelezni a költségek viselésére?
A Pp. 78. § (1) bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Ezen esetben a kérelmezett pénzintézet pervesztes félnek minősül?
A bírósági eljárás költségeire alkalmazható a Pp. 78. § (1) bekezdése, amelyek értelmében az adott esetben a nemperes eljárásban nyertes félnek a fogyasztó minősül arra tekintettel, hogy elérte a PBT döntésének jogszabálysértés miatti hatályon kívül helyezését és a szerv új eljárásra kötelezését. Ezért a fogyasztó nemperes eljárásban felmerült eljárási költségeinek viselésére az eljárást elveszítő fél, a pénzügyi intézmény kötelezendő. Megjegyzendő, hogy az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 8. melléklete szerint: "A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása ingyenes, de a felek saját költségeiket maguk viselik, az eljárással kapcsolatban esetlegesen felmerült kérelmezői költségek megtérítésére nincs mód. A kérelmező magát személyesen vagy meghatalmazott útján képviselheti, meghatalmazott bárki lehet." A Hpt. 288. § (14) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény általi panaszkezelési eljárásért díjat szintén nem lehet felszámítani.
[2014. évi XL. törvény 24. §, 1952-es Pp. 78. § (1) bekezdés, Hpt. 288. § (14) bekezdés, 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 8. melléklet]