Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2012. október 18-19-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2012.10.18:12. Az illeték mérséklése, ha a másodfokú eljárásban kerül sor a végrehajtási kifogás hivatalbóli elutasítására
A Tanácskozás résztvevőinek többsége egyetértett abban, hogy ha a másodfokú eljárásban kerül sor a végrehajtási kifogás hivatalbóli elutasítására a Vht. 217. § (5) bekezdése alapján, akkor az Itv. 58. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmérséklés hatálya az elsőfokú eljárás illetékére is kiterjed.
[Vht. 217. § (5) bekezdés, Itv. 58. § (1) bekezdés f) pont]

CKOT2012.10.18:11. A zálogjogosult bekapcsolódása iránti kérelem tárgyának értéke
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a másodfokú eljárásban a zálogjogosult bekapcsolódása iránti kérelem tárgyának értéke – ha a fellebbezés nem a biztosított követelés összegszerűségét, hanem annak jogalapját, illetve a kielégítési jog megnyíltát érinti – nem határozható meg.
[Vht. 114/A. §, 1952-es Pp. 24. § (1) bekezdés]

CKOT2012.10.18:10. A becsérték megállapítása elleni végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a becsérték megállapítása elleni végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetékére az Itv. 43. § (8) bekezdésében foglalt szabály – minthogy az kizárólag a végrehajtási kifogás tárgyában folyó elsőfokú eljárás illetékére vonatkozik – nem alkalmazható, ugyanakkor célszerű lenne kezdeményezni az Itv. olyan értelmű módosítását, hogy a végrehajtási kifogás tárgyában folyó másodfokú eljárásban is tételes illeték legyen.
[Vht. 217. §, Itv. 43. § (8) bekezdés]

CKOT2012.10.18:9. Illetékfizetési kötelezettség több végrehajtói intézkedés elleni kifogás esetén
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ha a végrehajtási kifogás több, elkülöníthető okból támadja a végrehatói intézkedést, vagy több végrehajtói intézkedést támad, a végrehajtási kifogás illetékének megállapításánál a keresethalmazatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
[Vht. 217. §]

CKOT2012.10.18:8. A becsérték megállapítását támadó végrehajtási kifogás tartalma
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Vht. 140. § (7) bekezdésére és a Vht. 217. § (3) bekezdésére tekintettel a becsérték megállapítását támadó végrehajtási kifogásban összegszerűen meg kell határozni a megállapítani kért becsértéket. [Vht. 217. § (3) bekezdés, 140. § (7) bekezdés]

CKOT2012.10.18:7. Kezdeményezhető-e a vagyonrendezési eljárás a jogutód nélkül megszűnt termelőszövetkezet közös használatában levőként nyilvántartott ingatlanra?
A Tanácskozás résztvevői - részben különböző indokok alapján - egyetértettek azzal, hogy a jogutód nélkül megszűnt termelőszövetkezet közös használatában levőként nyilvántartott ingatlanra vagyonrendezési eljárás nem folytatható le. Annak lefolytatását kizárja, hogy a jogutód nélkül megszűnt termelőszövetkezet közös használatában levőként nyilvántartott ingatlanok vonatkozásában az 1992. évi II. törvény és az ehhez kapcsolódó - a vitaanyagban részletezett - törvények - különös eljárási rendet írnak elő. A felszólalók többsége szerint a vagyonrendezési eljárás kezdeményezését már önmagában az is kizárja, hogy ezek az ingatlanok nem álltak a megszűnt termelőszövetkezet tulajdonában. Más felszólalók ezt az érvet vitatták.
[Ctv. 119. §, 1992. évi II. törvény 28. §]

CKOT2012.10.18:6. A felszámolás alá került gazdasági társaság tagjainak kereshetősége joga az üzletrészükben bekövetkezett kár megtérítése iránti perben
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy kereshetőségi jog hiányában nem utasítható el a felszámolás alá került gazdasági társaság tagjainak az üzletrészükben bekövetkezett kár megtérítése iránt benyújtott keresete, azt érdemben kell vizsgálnia a bíróságnak. Ettől elkülönülő kérdés, hogy a felszámolás alá került gazdasági társaság tagjainak az üzletrészükben bekövetkezett kár megtérítése iránt benyújtott keresete mely esetben megalapozott. E körben a kétszeri marasztalás lehetőségét el kell kerülni, azonban elvi akadálya nincs az érdemi marasztalásnak. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy e jogkérdésben jogalkotás kezdeményezésére nincs szükség.
[1952-es Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont]

CKOT2012.10.18:5. A vezető tisztségviselővel szembeni igény érvényesíthetősége örökösökkel szemben
A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy a Cstv. 33/A. § (1) és (6) bekezdése, illetve a Ctv. 118/A. § (3) bekezdése szerinti igény – különös szabály hiányában – a vezető tisztségviselő halála esetén a Ptk. 679. § (1) bekezdése alapján – a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályainak figyelembevételével – az örökösökkel szemben is érvényesíthető. Igaz ugyan, hogy a Cstv. 33/A. § (1) és (6) bekezdése, illetve a Ctv. 118/A. § (3) bekezdése a felelősséget a vezető tisztségviselői minőséghez kapcsolja, azonban az örökhagyó e felelősségen alapuló vagyoni jellegű kötelezettségei (tartozásai) halálával sem szűnnek meg, így hagyatékát is terhelik.
[Cstv. 33/A. § Ctv. 118/A. §]

CKOT2012.10.18:4. A Ctv. 118/A. § (3) bekezdése szerinti tagi felelősség megállapítása iránti perindítási határidő kezdete
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőt a kényszertörlésről hozott jogerős végzés közzétételétől kell számolni. Más értelmezés mellett ugyanis a hitelezők igényérvényesítési lehetőségét indokolatlanul, az Alaptörvény 28. cikkébe ütköző módon korlátoznák.
[Ctv. 118/A. § (3) bekezdés]

CKOT2012.10.18:3. A Cstv. 33/A.§-a és a Gt. 30. § (3) bekezdése szerinti per egyidejű megindításának lehetősége a vezető tisztségviselővel szemben
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban: nincs akadálya annak, hogy a felszámolás folyamatban léte alatt a felszámoló – akár ugyanazon perben – mind a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése, mind a Gt. 30. § (2) bekezdése alapján keresetet indítson a társaság vezető tisztségviselői ellen. Ennek indokaként elhangzott, hogy a hitelezői érdekek Gt. 30. § (3) bekezdése szerinti elsődlegessége nem szünteti meg a társasági érdek létét, hiszen az elsődlegesség nem jelent egyben kizárólagosságot, így a társasági érdek sérelmére a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően is lehet hivatkozni. Valójában a hitelezők érdekét is az szolgálja, hogy a társaságnak a vezető tisztségviselővel szembeni, a Gt. 30. § (2) bekezdésére alapított igényét érvényesítsék, és ez által a felszámolási vagyon ténylegesen növekedjék. A két kereset előterjeszthetőségének feltételrendszere (tényállása) is eltér, azok nem zárják ki egymást, ezért itt nem látszólagos, hanem valóságos keresethalmazatról van szó, ebből következően a felperes szabadon választhat, melyik keresetet, milyen sorrendben terjeszti elő.
[Cstv. 33/A. §, Gt. 30. § (2)-(3) bekezdés]

CKOT2012.10.18:2. Vagyoni biztosíték a Cstv. 33/A. §-a szerinti perben
A felszólalók egyetértettek abban, hogy a Cstv. 33/A. § (2) bekezdése alapján kérhető vagyoni biztosítékról a bíróság – külön eljárási szabályok hiányában – a Pp. 156. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a megállapítási kereset érdemi elbírálását megelőzően dönt. A vagyoni biztosítékadás feltételeinek fennálltát a felperesnek elegendő valószínűsítenie; e körben a Cstv. 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott vélelem is alkalmazható. A Cstv. 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott vélelem a vezető tisztségviselő felelősségének valamennyi tényállási elemére kiterjed, így a vélelem beállta esetén az egyes tényállási elemek további valószínűsítése nélkül, önmagában a vélelem alapján kötelezhető a vezető tisztségviselő a vagyoni biztosíték nyújtására.
[Cstv. 33/A. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 156. §]

CKOT2012.10.18:1. A pertárgyérték meghatározása a vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. §-a szerinti felelősségének megállapítása iránti perben
A felszólalók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perben a pertárgy értéke nem határozható meg.
Ennek indokaként elhangzott, hogy bár abban az esetben, ha a felperes annak megállapítását kéri, hogy a vezető tisztségviselők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ez által a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, a keresetlevélben, illetve az ítéletben meg kell jelölni a vagyoncsökkenés mértékét, ez azonban nem azonos a pertárgy értékével. A Pp. 24. § (1) bekezdése szerint ugyanis a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó; a vagyoncsökkenés mértéke azonban nem azonos a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével, az egyes hitelezői igények értékével is csak közvetett kapcsolatban áll. A felperes a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perben nem a vagyoncsökkenés megtérítésére kéri kötelezni az alperest, hanem annak megállapítását kéri, hogy az a vagyoncsökkenés bekövetkeztéért felelős. Csak egy későbbi, a Cstv. 33/A. § (6) bekezdése szerinti marasztalási perben követelhetik a hitelezők követelésük arányos kielégítését, de az egyes hitelezők által a perben érvényesített követelés értéke ebben az esetben sem lesz azonos a vagyoncsökkenés mértékével.
A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indított megállapítási per nem vonható a Pp. 123. §-ában foglalt általános szabály által megengedett megállapítási perek körébe, hanem olyan megállapítási per, amelyet külön törvény - jelen esetben a Cstv. - felhatalmazása alapján lehet megindítani. Tartalmát tekintve az e perben hozható, a keresetnek helytadó ítélet a közbenső ítélettel rokon; a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indítható perben a bíróság eldönti a vezető tisztségviselő felelősségének kérdését, míg a Cstv. 33/A. § (6) bekezdése alapján indítható perben e felelősség alapján dönt az összegszerű marasztalás kérdésében. E szabályozás célja a hitelezői igényérvényesítés megkönnyítése volt az által, hogy a felelősség megállapítására már a felszámolás bekövetkezése előtt lehetőség nyíljon. E céllal is ellentétes lenne, ha a bíróság a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében indított perben a vagyoncsökkenés mértékének a pertárgy értékeként történő alapulvételével rovatná le a hitelező felperessel az eljárási illetéket, míg a Cstv. 33/A. §- (6) bekezdése alapján indított marasztalási perben az illetéket a hitelező által e felelősség alapján érvényesített követelés értéke után ismét meg kell fizetni. A vonatkozó jogszabályok ilyen tartalmú értelmezése ezért ellentétes lenne az Alaptörvény 28. cikkében foglalt értelmezési alapelvekkel is.
Az eltérő országos gyakorlatra tekintettel a Kúria várhatóan jogegységi eljárást folytat le a kérdésben, illetve a jövőre nézve kezdeményezni fogja a vonatkozó illeték-jogszabályoknak a Cstv. 33/A. §-ában foglalt jogintézmény sajátosságait figyelembe vevő módosítását.
[Cstv. 33/A. §, 1952-es Pp. 24. § (1) bekezdés]

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2012. február 22-24-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2012.02.22:26. A pervesztes felet képviselő pártfogó ügyvéd munkadíja
A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a bíróságnak határozatában csak a perköltségviselés egyes felekre eső arányát kell meghatároznia, és ezt az arányt kell közölnie a jogi segítségnyújtó szolgálattal a Pp. 87. § (2) bekezdés d) és e) pontja alapján. Tekintettel arra, hogy a pártfogó ügyvéd által képviselt félre eső pártfogó ügyvédi munkadíjat a részére biztosított költségkedvezmény tartalmától függően fogja a fél vagy az állam viselni, a rendelkező részben – a terminológiai zavarból eredő félreértések elkerülése végett – azt kell megjelölni, hogy a pártfogó ügyvédi munkadíj megfizetése a meghatározott arányban kinek a "terhére esik". A bíróság tehát nem jogosult arról rendelkezni, hogy a költségmentességben részesült pervesztes fél pártfogó ügyvédjének a díját az állam viseli. A félreértések elkerülése végett a határozat indokolásában kell utalni arra, hogy a pártfogó ügyvédi díj összegéről és annak viseléséről a jogi segítségnyújtó szolgálat fog rendelkezni.
[1952-es Pp. 87. § (2) bekezdés]

CKOT2012.02.22:25. A felszámoló kijelölése a felszámolást lefolytató bíró által
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy bár a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése 2012. március 1-je után már nem zárja ki a felszámoló kijelöléséből a felszámolást lefolytató bírót, de nincs törvényes akadálya annak, hogy a 2012. március 1-je előtt indult ügyben a felszámoló kijelöléséről továbbra is más bíró döntsön.
[Cstv. 27/A. §]

CKOT2012.02.22:24. A bíróság értesítési kötelezettségei a felszámolás elrendelése esetén
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Cstv. 29. § i) pontja alapján az alapítási illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot a bíróság akkor értesíti, ha az alapítási illetve tevékenységi engedély kiadására vonatkozó adatokat a hitelező illetve az adós közli; hivatalból akkor tudna eljárni, ha az engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozó adatokat a cégnyilvántartás tartalmazná.
[Cstv. 29.]

CKOT2012.02.22:23. A bírósági titkár eljárási jogosultságai csőd- és felszámolási ügyekben
A tanácskozás résztvevőinek túlnyomó többsége szerint egyesbíró hatáskörében a bírósági titkár – az Alaptörvény 27. cikkének (3) bekezdése, valamint a hatályos Bszi. 15. § (2) bekezdése értelmében – csak akkor járhat el, ha erre külön törvény kifejezetten felhatalmazza, és csak abban a körben, amilyen körben a törvény lehetővé teszi. A Pp. 12/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás azonban nem értelmezhető úgy, hogy az minden olyan nemperes eljárásban, amelyben a Pp. szabályai – eltérő rendelkezés hiányában – megfelelően alkalmazandók, feljogosítja a bírósági titkárokat – az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés kivételével – bármely tárgyaláson kívül hozott elsőfokú végzés meghozatalára. A Pp. 12/A. §-a (2) bekezdésének megfelelő alkalmazása a nemperes eljárásban azt jelenti, hogy a bírósági titkár – erre vonatkozó külön törvényi felhatalmazás hiányában – az ügy érdemében [vö. Pp. 212. § (1) bekezdés] nem hozhat határozatot. Sem a Pp., sem a Cstv. nem ad lehetőséget arra, hogy csőd- vagy felszámolási ügyben az érdemi határozatok (fizetésképtelenség megállapítása, hitelezői igény vagy kifogás elbírálása, közbenső- vagy zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat, csőd- vagy felszámolási egyezség jóváhagyása, stb.) bármelyikét bírósági titkár hozza meg.
Többen felvetették ugyanakkor, hogy a bírósági titkárok által meghozható határozatok körét – az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében valamint az 1/2008. (I. 11.) AB határozatban és 21/2010. (II. 25.) AB határozatban foglaltakra tekintettel – indokolt lenne a jogalkotónak áttekinteni és ésszerűen bővíteni.
[Bszi. 15. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 12/A. §]

CKOT2012.02.22:22. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó, a Cstv. 65-67. §-aiban, illetve a Cstv. 68-70. §-aiban foglalt különös eljárási szabályok csak a gazdálkodó szervezet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítéséről szóló Kormányrendelet kihirdetését és hatályba lépését követően alkalmazandók. Erre is tekintettel célszerű lenne, ha a gazdálkodó szervezet stratégiai jelentőségűvé minősítéséről, illetve a Cstv. 68-70. §-ainak alkalmazásáról rendelkező Kormányrendelet meghozatalakor a Kormány közvetlenül is értesítené arról az illetékes bíróságot.
[Cstv. 65-67. §, 68-70. §]

CKOT2012.02.22:21. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem tartalmi elemei
A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a hitelező által a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a hitelezői kérelemben a Cstv. 24. § (1) bekezdése alapján egyértelműen meg kell jelölni, hogy mikor létrejött, milyen szerződésből eredő követelést érvényesít a hitelező, mi az esedékesség időpontja, s annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek (itt elegendő arra hivatkozni, hogy az adós a számlában, fizetési felszólításban szereplő követelést nem fizette meg).
A Cstv. 24. § (1) bekezdésében írt, a kérelemben foglaltak bizonyítására szükséges iratok csatolására vonatkozó rendelkezés nem feltétlenül a szerződés vagy a sok esetben terjedelmes szerződéses dokumentáció csatolására vonatkozik, hanem a kérelem elbírálása körében vizsgálandó iratokra, így különösen az előzetes fizetési felszólításra, az adós esetleges elismerő nyilatkozatára, a Cstv. 27. § (2) bekezdésében írt, a teljesítési határidő lejártát követő fizetési felszólításra és a felszólítások Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti megérkezésének időpontját igazoló okiratokra. A Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján ugyanis az adós részére megküldött számlának vagy fizetési felszólításnak kell a szerződésre vonatkozó legfontosabb adatokat - így azt, hogy mikor, milyen körülmények között megkötött szerződésből eredő, milyen összegű és lejáratú követelésről van szó - tartalmaznia. Figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a fizetésképtelenség megállapítása körében nem vizsgálható a követelés jogszerűsége vagy a vitatás megalapozottsága, az ehhez kapcsolódó iratok csatolása is szükségtelen. Az adós felszámolása ugyanis - kellő időben történt vitatás hiányában - alaptalan követelés esetén is elrendelhető, és nem rendelhető el a követelésnek még oly alaptalan vitatása esetén sem.
A felszámolás elrendelésére irányuló kérelem tartalmát és a kérelemhez csatolandó bizonyítékok körét tehát nem a keresetlevél tartalmára és kellékeire vonatkozó Pp. 121. § alapján, hanem a Cstv. 24. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - azt egybevetve a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakkal - kell vizsgálni, és e szabályok alapján kell megállapítani, hogy a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e a jogszabályban írtaknak. Tekintettel arra, hogy a Cstv. 24. és 27. §-ainak hivatkozott rendelkezéseiből egyértelmű következtetés vonható le a kérelem tartalmára és a csatolandó mellékletek meghatározására, a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján a Pp. 121. §-ának alkalmazására már csak abban a körben kerülhet sor, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését és azokat az adatokat, amelyek alapján hatásköre és illetékessége megállapítható, a felek, valamint a képviselőik nevét, lakóhelyét, székhelyét és az adós felszámolására irányuló határozott kérelmet.
[Cstv. 24. § (1) bekezdés, 27. § (2) bekezdés]

CKOT2012.02.22:20. A társasházi közgyűlési határozat jellege
A társasházi közgyűlési határozat a Ptk. alkalmazása körében nem minősül szerződéses megállapodásnak, hanem a tulajdonostársak határozata, ezért arra a Ptk. XXI. fejezetébe foglalt érvénytelenségi szabályok nem alkalmazhatók.
[Tht. 42. §, 1959-es Ptk. 234-235. §]

CKOT2012.02.22:19. Tulajdonostársak szavazati joga a társasházi közgyűlésen
Ha a társasházi külön tulajdonnak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak jogait a társasházközösséggel szemben – így különösen a társasházi közgyűlésen a külön tulajdonra eső szavazati jogot [Tht. 38. § (1) bekezdés] – tulajdoni hányaduk arányában jogosultak gyakorolni. Ha a tulajdonostársak egyben házastársak is, akkor a szavazati jog gyakorlása körében a Csjt. 30. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
[Tht. 38. §, Csjt. 30. § (2) bekezdés]

CKOT2012.02.22:18. A tulajdonostársak törvényben nem szabályozott kötelezettségei
A társasházközösség – az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körében – a tulajdonostársak terhére közgyűlési határozattal a törvényben kifejezetten nem szabályozott kötelezettséget is megállapíthat.
A közös költség megfizetését biztosító mellékkötelezettségeket a Tht. 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatban ki lehet kötni.
[Tht. 13. §]

CKOT2012.02.22:17. A közösköltség-tartozásért való helytállás a társasházi külön tulajdon átruházása esetén
A társasházi külön tulajdon átruházása esetén – a Tht. 46. §-ában szabályozott nyilatkozat hiányában – az új tulajdonos a társasházzal szemben felel a korábbi tulajdonos közösköltség-tartozásáért; a Tht. 46. §-ában szabályozott nyilatkozat megtétele esetén, valamint a régi és új tulajdonos közötti jogviszonyban a közös költség az új tulajdonost a tulajdonszerzés időpontjától kezdve terheli.
[Tht. 46. §]

CKOT2012.02.22:16. A társasházi közös képviselő képviseleti jogának korlátai
A társasházi közös képviselő (intézőbizottság elnöke) a társasházközösség törvényes képviselőjének minősül, ezért harmadik személyekkel szemben külön meghatalmazás vagy felhatalmazás hiányában is jogosult a társasházközösség nevében eljárni. A társasházi közös képviselő (intézőbizottság elnöke) képviseleti joga a szervezeti és működési szabályzatban a Tht. 13. § (2) bekezdésének e) pontja alapján korlátozható, illetve adott nyilatkozatának megtétele közgyűlési határozattal meghatározott feltételhez köthető, e korlátozás azonban a Tht. 50. § (1) bekezdése értelmében harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
[Tht. 13. § (2) bekezdés, 50. §]

CKOT2012.02.22:15. Változások a felek személyében a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben
Ha a Tht. 42. § (1) bekezdése alapján indított, a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti per folyamatban léte alatt a felperes külön tulajdoni illetősége másra száll át, az új tulajdonos a Pp. 61. § (1) bekezdése alapján a perbe felperesként beléphet.
[Tht. 42. § (1) bekezdés, 1952-es Pp. 61. § (1) bekezdés]

CKOT2012.02.22:14. A közös költség megfizetésének érvényesítése a társasházi külön tulajdon haszonélvezőjével szemben 
A társasházi külön tulajdon haszonélvezője a közös költség megfizetéséért – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a társasházzal szemben nem felel, a helytállásra köteles tulajdonos azonban a Ptk. 159. § (1) bekezdése alapján megtérítési igényt érvényesíthet a haszonélvezővel szemben az általa megfizetett közös költség tekintetében.
[Tht. 24. §, 1959-es Ptk. 159. § (1) bekezdés]

CKOT2012.02.22:13. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok elvégzése a társasház hozzájárulása nélkül
Ha az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok elvégzése tárgyában a társasház közgyűlése a tulajdonostárs kezdeményezésére sem dönt vagy elutasító határozatot hoz, akkor a tulajdonostárs a Ptk. 142. §-a alapján jogosult e munkálatok elvégzésére, és a társasházzal szemben érvényesítheti annak költségeit.
[1959-es Ptk. 142. §, Tht. 3. §]

CKOT2012.02.22:12. A társasház-közösség kártérítési felelőssége
A társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése révén – különösen a karbantartási kötelezettség elmulasztása miatt vagy az üzemeltetés körében – harmadik személynek okozott károk megtérítése iránti igényeket közvetlenül a társasházközösséggel szemben lehet érvényesíteni. A kár megtérítése iránti kötelezettség ugyanis a 2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 3. § (3) bekezdése szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség, amelynek teljesítéséért a tulajdonostársak az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint felelnek. A társasházi közös tulajdonban okozott kár megtérítése iránti igényt a Tht. 3. § (1) bekezdése alapján közvetlenül a társasházközösség érvényesítheti.
[Tht. 3. § (1) bekezdés]

CKOT2012.02.22:11. Azon kívül, hogy a hiba nem volt felismerhető, más körülmények is előidézhetik az elévülés nyugvását. Ha egyidejűleg, de legalábbis tartalmilag és időben szorosan összekapcsolódva több igényérvényesítést akadályozó körülmény áll fenn, az elévülés mindaddig nyugszik, ameddig az igényérvényesítés utolsó akadálya is el nem hárul. Ha azonban az elévülés nyugvását korábban előidéző okoktól elkülönülten, önállóan jelentkezik a Ptk. 326. § (2) bekezdés szerinti határidőkön belül olyan körülmény, amely egyébként jellegénél fogva alkalmas lenne arra, hogy az igényérvényesítés akadályát képezze, ez – e határidők jogvesztő jellege folytán – már nem eredményezheti az elévülés újabb nyugvását.
[1959-es Ptk. 308. §, 326. §]

CKOT2012.02.22:10. Az elévülés nyugvása megszűntét eredményező hiba felismerését az jelenti, ha a jogosult tudomást szerez mindazokról a tényekről, amelyek ismerete szükséges a hiba miatti szavatossági igény érvényesítéséhez. Az ugyanakkor, hogy konkrétan mely tények ismerete tartozik ebbe a körbe, kizárólag esetenként, az adott tényállás függvényében ítélhető meg.
[1959-es Ptk. 308. §]

CKOT2012.02.22:9. Ha a kötelezett pénzkövetelés teljesítése iránti keresetével szemben a jogosult ellenkérelmében alappal hivatkozik a Ptk. 306. § (4) bekezdése szerinti visszatartási jogára, akkor ez – az érintett körben – alaptalanná teszi a keresetet, ezért nem a per – a követelés időelőttiségre alapított – megszüntetésének [Pp. 130. § (1) bekezdés f) pont], hanem ítélettel történő, érdemi döntésnek van helye.
[1959-es Ptk. 306. § (4) bekezdés, 1952-es Pp. 130. § (1) bekezdés]

Oldalak