Tájékoztató a Kúria Pfv.I.21.696/2010/6. számú ügyében hozott határozatról

Dátum

A felperes, mint végrehajtást kérő által indított végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó telefonon és faxon értesítette az ügyvéd foglalkozású alperest, hogy lefoglalja az adósnak a nála (ügyvédi letétben) elhelyezett pénzösszegét, és a követelés lefoglalásáról szóló értesítést ugyanaznap postán is megküldte az alperes részére. Az alperes három nappal a postai kézbesítést megelőzően, azonban a végrehajtói irat „faxolását” követően, a letétben elhelyezett összegből - megbízási szerződés alapján - harmadik személy számára kifizetést teljesített.

A felperes a Vht.112.§ (1) és (2) bekezdésére alapított keresetében az ügyvédi letétből a harmadik személy részére kifizetett összeg megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Helytálló a perben eljárt bíróságok - a keresetet elutasító – ítéleti döntése. Igen fontos szempont a végrehajtási eljárás gyors befejezése, azonban azokban az esetekben, ha a kézbesítéshez joghatás fűződik, a végrehajtónak a Vht.37.§ (1)-(2) bekezdéseibe foglalt kézbesítési előírásoknak megfelelően kell kézbesítenie: az okiratot maga a végrehajtó kézbesítheti, vagy a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló szabályoknak megfelelően postára adhatja.

Az okirat faxon való továbbítása nem egyenértékű a postai kézbesítéssel, hiszen „faxolás” esetén az átvétel és annak időpontja bizonytalan: nem állapítható meg, hogy a címzett vette-e át az okiratot, illetve mikor került abba a helyzetbe, hogy megismerhesse annak tartalmát. Telefonüzenet esetén nem azonosítható az üzenetet fogadó személye és vita esetén nem rekonstruálhatók – kétséget kizáró módon – a telefonbeszélgetés során elhangzottak sem.

Budapest, 2012.május 2.

A Kúria Sajtótitkársága