Tájékoztató a Kúria Pfv.IV. tanácsa által elbírált Pfv.IV.20.299/2012. sz. ügyről

Dátum

A felperesek kereseti kérelmükben a Ptk.348.§-ára és a Ptk.350.§-ára alapítottan az alperes biztosítót az általa alkalmazott illetve megbízása alapján eljáró biztosítási ügynöknek 2.800.165.819 forint befizetett díj és elmaradt haszon kártérítésként való megfizetésére kérték kötelezni.

A jogerős közbenső ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét, amelyben megállapította: az alperes köteles az I.-X.r. illetve a XII.-XXXI.r. felpereseknek a S. J. és a SIPI-AEGON Bt által okozott károk megtérítésére.

Jogi álláspontja szerint az ügynök biztosítónak írt levele, az életbiztosítási ajánlatok, a pénzösszegek átvételére vonatkozó okiratok alkalmasak voltak az alperesek kárfelelősségének bizonyítására. A felperesek részéről nem volt kimutatható közrehatás, mert egyrészt az életbiztosítási ajánlat tette lehetővé a befektetésre történő befizetéseket. Másrészt bár az ajánlatban más fizetési módot kötöttek ki, nem volt kizárt az ügynöknek készpénzben történő fizetés, így az sem alapozza meg a kármegosztást.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria végzésével hatályon kívül helyezte a jogerős közbenső ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A Kúria megállapította, hogy a közbenső ítélet Pp.213.§ (3) bekezdésébe ütközik. A jogerős közbenső ítélet nem állapított meg tényállást. A perben 30 felperes által előterjesztett kereseti kérelem különböző tényállásokon alapszik, azonban az ügyben eljárt bíróságok nem vizsgálták a felperesek személyére egyéniesítve, mikor, milyen tartalmú szerződést kötöttek, milyen összegek átadására került sor, és részükre milyen összegeket fizettek vissza. A károsulti közrehatás vizsgálata is felperesenként, egyéni mérlegeléssel szükséges. A felperesek a Pp.51.§ c) pontja szerinti egyszerű pertársak, ezért követelésük jogalapja egységesen nem bírálható el.

Budapest, 2012. április 11.

A Kúria Sajtótitkársága