Egy közjegyzői okiratba foglaltan három szerződés megkötésére került sor. A szerződésben egyrészt az I. és a II. r. alperes között kölcsönszerződés megkötésére került sor, másrészt a II. r. alperes által felvett kölcsön fedezeteként jelzálogjog alapítására került sor a felperes ingatlana terhére, valamint az I. r. alperes vételi jogot kötött ki a felperes ingatlanára.
A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a szerződés a szerződéskötés idején hatályos 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 203. § (6) bekezdésébe illetve 213. § (1) bekezdés d) pontjába ütközik ezért semmis. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a megkötött szerződés azért tisztességtelen, mert a 93/13/EGK tanácsi irányelv mellékletének 1.i) pontjában foglaltak megvalósultak, vagyis nem volt módja a szerződés rendelkezéseinek alapos megismerésére annak megkötése előtt. Harmadlagosan tévedésre hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A Kúria határozatában mindhárom kereseti kérelem kapcsán kifejtette álláspontját, de elvi jellegű megállapításai a másodlagos kereseti kérelem kapcsán voltak nevezetesen az alábbiak.
Önmagában az, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződés nem tartalmaz utalást üzletszabályzatban, általános szerződési feltételekben foglaltakra, illetve nem blanketta kitöltésével jött létre, hanem közjegyzői okiratba foglaltan nem jelenti azt, hogy a szerződés tartalmát illetően annak minden részlete tekintetében a felek tárgyalása eredményeképpen került a szerződés megfogalmazásra.
Az a körülmény önmagában, hogy egy szerződés szinte kizárólag általános szerződési feltételekből áll még nem teszi a szerződést, az abban szereplő egyes feltételeket tisztességtelenné.
A 93/13/EGK tanácsi irányelv mellékletének 1.i) pontjában szereplő tisztességtelenségi ok fennállásának vizsgálata nem mellőzhető függetlenül attól, hogy a 18/1999 (II.5.) Korm. rendelet azt tételesen nem tartalmazza.
Budapest, 2012. június 14.
A Kúria Sajtótitkársága