A felperes önkormányzat – évekkel korábban elfogadott rendezési tervével összhangban – új lakótelkeket kívánt kialakítani az alperesek tulajdonában álló ingatlanból. Miután a megállapodás aláírása a 43 tulajdonostárs közül az I-II. rendű alperesek miatt meghiúsult, a felperes először csereszerződés, majd adásvételi szerződések útján megszerezte az ingatlan tulajdoni hányadát és keresetet nyújtott be, amelyben az ingatlan természetbeni megosztását kérte. Az első- és a másodfokon eljárt bíróságok azzal utasították el a keresetet, hogy a felperesnek a kisajátításra vonatkozó törvényi előírások betartásával kellett volna megszereznie a telkek kialakítására alkalmas területrész tulajdonjogát, azonban e szabályok megkerülésével más, a számára kedvezőbb módon jutott hozzá, a tulajdonjog megszerzését követően pedig rövid időn belül fellépett a megszüntetés iránti igényével.
A felperes felülvizsgálat kérelme folytán a Kúria mindkét fokon eljárt bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
Határozatának indokolásában kifejtette a Kúria, hogy a felperes érvényes csere- és adásvételi szerződésekkel vált a jogközösség tagjává, ezáltal megnyílt az a jogosultsága, hogy a közös tulajdon megszüntetését követelje. A jelen per nem a felperes tulajdonszerzésének alapjául szolgáló szerződések érvénytelenségének a megállapítására indult, ezért a joggal való visszaélés vizsgálatának nem a tekintetben van jelentősége, hogy a felperes milyen módon került a jogközösségbe, hanem abból a szempontból, hogy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó jogosultságát visszaélésszerűen kívánja-e gyakorolni. A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban nem állapítható meg joggal való visszaélés: a 112,7 hektár területű ingatlanból a kb. 6,7 hektáros önálló ingatlan megosztással kialakítható, az alperesek tulajdonában maradó ingatlan továbbra is hasznosítható haszonbérlet útján. A felperes a rendezési tervet kívánja megvalósítani, a telkek kialakítása a községfejlesztéshez szükséges, a perbeli ingatlan művelési módja és jellemzői miatt a kisajátítási eljárás lefolytatása esetén sem tértek volna el a forgalmi értéken alapuló kártalanítástól, és értékkülönbözet megfizetésére természetben történő megosztás esetén lehetőség nyílik.
Amennyiben az alperesek a megismételt eljárásban értékkülönbözetre tartanak igényt, annak összegét - vita esetén - szakértő bevonásával kell megállapítani. Az értékviszonyokat az ingatlan megosztáskori állapota és jellemzői határozzák meg, nem vehető figyelembe jövőbeni, a megosztás időpontjában még bizonytalan körülmény. Értékkülönbözet igénylése esetén azt kell vizsgálni, hogy az alperesek a megosztást megelőzően őket megillető vagyoni értékhez képest hozzájutnak-e a megosztás után a tulajdonukba kerülő ingatlannal ugyanakkora értékhez.
Budapest, 2012.május 21.
A Kúria Sajtótitkársága