A felperes a közte és az alperes között 2001. őszén létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy 24 lakásos társasház víz- és szennyvízépítési, csapadékvíz-elvezetési és szerelvényezési munkálatait. Az alperes az építési munka elvégzéséért 3.564.023 forint vállalkozói díjat fizetett a felperes részére.
A felperes módosított keresetében 2.951.496 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az őt az eredeti szerződés alapján megillető vállalkozói díj összegéből az alperes 2.368.549 forintot nem egyenlített ki, és 582.947 forint értékű pótmunkát is végzett.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet is előterjesztett a felperessel szemben, amelyben 1.203.850 forint és járulékai megfizetésére tartott igényt. Azzal érvelt, hogy több vállalkozói díjat fizetett annál, amennyi a felperest az elvégzett munka alapján megilleti. A túlfizetést ezért a felperesnek vissza kell térítenie.
Az elsőfokú bíróság a per során a vállalkozási szerződés tartalmának (hogy a megrendelés pontosan milyen munkálatok elvégzésére terjedt ki, és hogy a felperest megillető vállalkozói díj összegét átalánydíjként vagy tételes felmérés alapján kívánták-e meghatározni), valamint a felperes által ténylegesen elvégzett munka mennyiségének, minőségének és értékének tisztázása érdekében széleskörű, rendkívül nagy terjedelmű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek keretében több szakértőt is kirendelt. Végül – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Igazságügyi Műszaki Szakértői Testülete többször kiegészített szakértői véleményéből kiindulva – az alperest 480.400 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, a viszontkeresetet pedig teljes egészében elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a per főtárgya körében helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen mindkét fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Változatlanul vitatták a felperes által elvégzett építési munka mennyiségét és értékét, sérelmezték az általuk előterjesztett egyes bizonyítási indítványok teljesítésének mellőzését, és arra is hivatkoztak, hogy a bíróság eljárási szabályokat sértett a szakértői bizonyítás lefolytatása és a tárgyalás vezetése során, és tévesen alkalmazta a késedelmi kamatfizetésére vonatkozó szabályokat is.
A Kúria az így megindult felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a bíróság a szükséges bizonyítási eljárás teljes körű lefolytatását követően, a bizonyítékok helyes értékelése alapján, az irányadó anyagi jogszabályok helytálló alkalmazásával hozta meg érdemi döntését. Az eljárás lefolytatása, a tárgyalás vezetése során nem történt az ügy érdemi elbírálására kiható, lényeges eljárási szabálysértés sem.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013. július 3.
A Kúria Sajtótitkársága