Tájékoztató a Pfv.I.20.969/2013/5. számú elvi jelentőségű (egyedi) határozatról

Dátum

Az alperes önkormányzat az 1993. évi II. törvény (Fkbt.) 12/D.§ (1) bekezdése alapján tulajdonjogának bejegyzését kérte a perbeli, „kivett saját út” megjelölésű ingatlanra, amelyre a felperes szövetkezet jogelődjének termelőszövetkezeti közös használata volt bejegyezve. Az alperes a bejegyzési kérelemhez azt a – téves tartalmú - igazolást mellékelte, hogy a felperesnél a részarány-földkiadás befejeződött. A földhivatal megszüntette a felperes földhasználati jogát és bejegyezte az alperes tulajdonjogát.

A felperes az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62.§ (1) bekezdésének a) pontjára alapított törlési pert indított. Az elsőfokú bíróság ítéletével elrendelte az alperes javára bejegyzett tulajdonjog törlését, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát és elutasította a keresetet.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek a Kúria helyt adott: hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A Kúria határozatának indokolása szerint az Inytv.62.§ (1) bekezdésének a) pontja a bejegyzés (nem pedig a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet) érvénytelenségére vonatkozik; ezzel ellenkező értelmezés esetén a törlési per nem különbözne a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló pertől. Tulajdonjog bejegyzése esetén annak alapjául nem csak jogügylet szolgálhat, hanem bármely más tulajdonszerzési jogcím, a tulajdonjogi bejegyzés érvénytelensége nem csak átruházás esetén vizsgálható. A bejegyzés és a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége nem feltétlenül esik egybe; a bejegyzés „érvénytelensége” nem azonos a Ptk. kötelmi jogi rendelkezései körében említett érvénytelenséggel.

Az adott esetben a törölni kért bejegyzés alapjául jogszabály, az Fkbt.12/D.§ (1) bekezdése szolgált (a bejegyzés alapja nem az alperes bejegyzés iránti kérelme, az csupán megindította a földhivatali eljárást), azonban a polgári per adatai szerint még nem következett be az alperes tulajdonszerzésének a jogszabály rendelkezésében előírt feltétele: a szövetkezet használatában lévő utak csak a részarány-földkiadás lezárást követően kerülnek önkormányzati tulajdonba, azonban a földkiadás még nem fejeződött be. Az alperes a jogszabályban előírt feltétel megvalósulásának hiányában nem szerezhette meg a perbeli út tulajdonjogát, így az erre vonatkozó bejegyzés érvénytelen.

Budapest, 2014. április 3.

A Kúria Sajtótitkársága