Polgári ügyek

Pfv. IV. 20.455/2015/4.

A felperesi sajtószerv egy kórházi eseménnyel kapcsolatos vizsgálat anyagát kérte közérdekű adatként kiadni, a személyes adatok kitakarása mellett. Az alperes a kérelmet elutasította azzal, hogy az ügyben büntetőeljárás indult, ahová a vizsgálati anyagot bekérték, így az a Be. rendelkezései szerint már nem nyilvános.

A felperes és a perben nem álló Kft. közötti tartós gazdasági kapcsolat keretében a felperes által biztosított alapanyagok felhasználásával a Kft. befőttek és savanyúságok gyártását végezte. Az elszámolás során az egymással szemben fennálló követeléseiket folyamatosan, kölcsönösen beszámították. Az alperes ügyvezetője és tagja volt e Kft-nek. A Kft. felszámolási eljárás alá került.

A vállalkozói díj megfizetése iránt indult perben a Kúria megállapította, hogy az alperes a kötbérkövetelését megalapozottan beszámítási kifogásként sem érvényesítheti. A felperes felszámolás alá kerülését megelőzően ugyanis a követelését a felpereshez intézett nyilatkozattal nem számította be vállalkozói díjtartozásába, vagyis nem tett beszámítási nyilatkozatot, a felszámolási eljárás megindulását követően pedig a kötbérigényt hitelezői igényként sem jelentette be a felszámolónak.

Pfv.IV.20.071/2015/10.

Az alperes pénzintézet írásbeli nyilatkozatában kijelentette: a zálogkötelezett felperes „magánszemélyek” elleni végrehajtást csak abban az esetben fogja megindítani, ha a követelése a kölcsönt felvevő kft. ellen indított felszámolási eljárásban „nem térül meg teljes mértékben”. Ezt követően az alperes kezdeményezte a kft. felszámolását, majd a felszámolás eredményének bevárása nélkül végrehajtást indított a felperesek ellen.

Az adott ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. rendű alperes tulajdonostárs a 44 évvel ezelőtti, a társasház épületeinek létrehozására irányuló társasági szerződés rendelkezéseinek érvényesülését, annak elszámolását kívánta érvényesíteni a társasházzá alakulás útján történő közös tulajdon megszüntetési per tárgyát képező alapító okirati megállapodással szemben.

A peres felek között létrejött szerződéssel az alperesi külföldi székhelyű ügyvédi iroda megbízta a felperest mint ügyvédet, hogy tanácsadási tevékenységét vele együttműködésben végezze díjazás ellenében. A felperes 2004. január 01. napjától társult partnerként - a havi díjazáson felül - az iroda nyereségéből is részesedésére vált jogosulttá. A felperes gyermekei születése miatt egy ideig nem végzett tevékenységet az alperes javára, majd jelezte az alperes felé, hogy kész a partneri jogviszonyban a megbízását teljesíteni.

Ha a bíróság jogerős közbenső ítéletében megállapította a felperes követelésének jogalapját, a folytatódó eljárásban a követelés alapjául szolgáló szerződés tekintetében a felek ügyletkötési akarata, a szerződés érvénytelensége már nem vizsgálható.

A másodfokú bíróság jogerős közbenső ítéletet követően hozott ítéletével a felek közötti szerződés megszűnéséből eredő elszámolási vita eredményeként marasztalta az alperest. A felperesnek járó összeget szakértői vélemény alapján a szerződésben rögzített matematikai képlet felhasználásával állapította meg.

Ha a kezes a megtérítési igényét a hitelező hibájából nem tudja érvényesíteni az adóssal szemben, az ebből eredő kára megtérítését követelheti a hitelezőtől.

A felperes keresetében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti törvényi vélelemre tekintettel annak megállapítását kérte, hogy a keresetlevélben tételesen megjelölt, a felperes által alkalmazott fogyasztói hitel- vagy kölcsönszerződés részévé váló, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötése tisztességes, és ezért érvényes.