Polgári ügyek
Normal
0
21
A peres felek között közbeszerzési eljárást követően fővállalkozási-építési szerződés jött létre. A módosított teljesítési határidő 2010. december 20. napja volt, a vállalkozói díjat 1.689.651.550 forintban határozták meg. Kikötötték, hogy pótmunka kizárólag a szerződés módosítása mellett végezhető.
Az alperesek közös tulajdonában álló ingatlant a helyi önkormányzat kezdeményezésére a kisajátítási hatóság – a tulajdonjog elvonása mellett – kisajátította. A jogorvoslat folytán eljárt bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, és kötelezte a hatóságot új eljárás lefolytatására. A megismételt eljárásban a kisajátítási hatóság a kártalanítás összegét felemelte, de nem rendelkezett az eredeti kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől a különbözet után fizetendő törvényes mértékű késedelmi kamatról az iránt az alperesek újabb eljárást indítottak.
A bíróság felróható módon, tévesen állapította meg, hogy Kft. az üzletrészének árverésen történt értékesítésével a tag személyében történt változás bejelentésére az elővásárlási jog gyakorlása miatt fennálló függő jogi helyzet miatt nem köteles, ezért a változásbejelentés elmulasztása miatt a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása szükségtelen. A téves döntés és a felperes perben érvényesített kára között azonban az okozati összefüggés nem állapítható meg.
Budapest, 2014. február 27.
A volt házastársak (majd élettársak) közös vagyonának megosztására irányuló peres eljárás öt éves időtartama alatt az első-, illetve másodfokú bíróságnak elsődlegesen egy négy évig tartó (2003-2007) családi házas építkezést kellett elszámolnia a felek között. Az ügy specialitása, hogy a folyamatos építkezés alatt a felek meghatározott időszakokban házastársakként, majd a válást követő évben a különélésük alatt, végezetül pedig élettársakként folytatták a beruházást.
A felperes 2006. november 17-én benyújtott keresetében annak a kárnak a megtérítését kérte, amely állítása szerint abból származott, hogy a végrehajtási eljárásban az I.r. alperes jogszabálysértően járt el, a II.r. alperes pedig a megsemmisített árverési vétel alapján jogszerűtlenül kapott kielégítést. Követelését a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő, az I. r. alperes esetében a Ptk. 349.§ -át is megjelölve. Másodlagosan, a Ptk. 361. § (1) bekezdése alapján jogalap nélküli gazdagodás jogcímén kérte a II.r. alperes marasztalását.
A peres eljárás tárgya házastársi közös vagyon megosztása volt. A közös vagyon számtalan földterületet tartalmazott, közös tulajdonban a II-LXVII. rendű alperesekkel. Az eljárásban rész-, majd közbenső ítélet született a házasság felbontása körében, illetve a volt házastársak között 1999. II. 12. napján megkötött vagyonjogi szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására.
A felek között 2005. július 19-én vállalkozási szerződés jött létre egy rakodógép kijavítására. Az alperes a javítást nem megfelelően végezte el és újabb hibákat is okozott. A munkagépet ezért a felperes végül más vállalkozóval javíttatta meg.
A felperes keresetében elsődlegesen elállási jogára hivatkozással, másodlagosan kijavítási költség címén, harmadlagosan pedig a kártérítés szabályai alapján 4.864.618 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Ha a szabadalom megsemmisítése iránti eljárásban igazolt a szakmai előítélet legyőzése, ez a feltalálói tevékenység meglétét önmagában megalapozza. Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalom megfelelően korlátozott oltalommal való fenntartása nem sért jogszabályt. A megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett nyilatkozat, állítás vagy bizonyíték figyelmen kívül hagyása a bírósági eljárásban.
Budapest, 2015. február 11.
A Kúria Sajtótitkársága
A felülvizsgálat tárgya az alperes társasház tizenegy közgyűlési határozatának érvénytelensége volt.
A felperes tulajdonostársak amiatt kérték a társasház alapító okirata érvénytelenségének megállapítását, mert az I-II. rendű alperesek annak aláírásakor még nem voltak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok, csupán az építőközösség olyan tagjai, akik a jogelődeikkel kötött adásvételi szerződés alapján kötelmi jogosultsággal bírtak a tulajdonjog bejegyzésére. Álláspontjuk szerint a tulajdonjog utóbb történt bejegyzése az aláíráskor fennálló érvénytelenséget nem orvosolja.