A speciális adottságú gyümölcsös és gazdasági épület megjelölésű, a valóságban présház és pince felépítményekkel rendelkező ingatlan az I. rendű felperes és az I. rendű alperes osztatlan közös tulajdona, a II-III. rendű felperesek, valamint a II. rendű alperes haszonélvezők. Az ingatlant mind a felperesi, mind az alperesi család szőlő-és gyümölcstermesztésre, ezen belül elsősorban tárolás céljára használják. A perbeli ingatlanon kívül mindkét család tulajdonában jelentős szőlőbirtokok vannak, a tárolási célú tevékenység azonban mindkét részről jelentős mértékben a perbeli ingatlanhoz kötődik. A felperesi oldalon a III. rendű felperes szőlőművelésben aktívan résztvevő házastársának halála óta az ingatlan használati viszonyai még nem tisztázódtak.
Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes tulajdoni hányadát - megváltási ár ellenében, a II. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten - az I. rendű felperes tulajdonába adta, míg az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a közös tulajdont a II-III. rendű felperesek haszonélvezeti jogával terhelt I. rendű felperesi illetőségnek az I. rendű alperes tulajdonába adása útján szüntette meg. Mindkét fokon eljárt bíróság az ingatlanhoz fűződő tulajdoni érdekeltségek mérlegelése alapján hozta meg a döntését.
Az I-III. rendű felperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az ingatlanhoz fűződő érdekek mindkét tulajdonos esetében az ingatlan használatában testesülnek meg, számukra az ingatlan valós értékét nem a forgalmi, hanem a használati érték adja és egyikük tulajdonjoga sem szüntethető meg ezen érdekük jelentős sérelme, a jelenleg fennálló, az ingatlan használatában megtestesülő érdekegyensúly hátrányos megváltoztatása nélkül. A használatban megtestesülő tulajdonosi érdekegyensúly akadálya lehet a közös tulajdon megszüntetésének, ez azonban nem zárja ki, hogy a körülmények változása esetén bármelyik tulajdonos újabb pert indítson a közös tulajdon megszüntetése iránt, a kereset elutasítása ilyen esetben ítélt dolgot nem jelent. Az alkalmatlan időhöz hasonló helyzetet idéz elő az az állapot, amikor az egyik tulajdonos részéről az ingatlan használatának viszonyai még nem alakultak ki, vagy épp átalakulóban vannak. A Kúria kimondta azt is: az ingatlan haszonélvezője a közös tulajdon megszüntetése tekintetében kereshetőségi joggal nem rendelkezik.
Budapest, 2015. július 1.
A Kúria Sajtótitkársága