A per 2009. szeptember 14. napján indult. Az elsőfokú bíróság részítélettel döntött a házasság felbontásáról. A folytatódó eljárásban vitás volt a gyermekek elhelyezése, a tartásdíj, a hátralékos tartásdíj mértéke, és a felek kérték a házastársi közös vagyon megosztását.
A felülvizsgálati eljárás tárgya a házastársi közös vagyon megosztása, ennek keretében a volt házastársak közös tulajdonaként nyilvántartott házas ingatlan tulajdoni helyzete, a közös tulajdon megszüntetése során a megváltási ellenérték összege, az ingó vagyon egy részének megosztása, az ingatlan rezsi költségeinek, a hobbiból tartott állatok gondozási költségeinek mikénti viselése, valamint az elszámolás eredményeként fennálló követelés beszámítása a vitatott összegű hátralékos tartásdíjba.
Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét és indokolását több számítás tekintetében kijavította és két kiegészítő ítéletet is hozott, ezért az elsőfokú ítélet nehezen áttekinthető. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a teljesítési határidő és a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó rendelkezés kivételével - egyrészt a helyes indokokra visszautalással, illetőleg a beszámítást illetően kirívóan téves jogi álláspontot elfoglalva – helybenhagyta. Nem értékelte, hogy az elsőfokú ítélet kijavítása folytán az elszámolási kérdések rendezése nyilvánvalóan téves számításon, míg a tulajdoni igénnyel kapcsolatos elsőfokú döntés a bizonyítékok megalapozatlan értékelésén alapult.
A felülvizsgálati kérelem túlnyomó részben alapos, ezért a Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet módosította. A terjedelmes iratanyag áttekintése hosszabb ideig tartó koncentrált felkészülést jelentett. A határozat írásba foglalása, ennek keretében a számítási hibák korrigálása érdekében a szükséges és a jelentős mennyiségű számítás elvégzése, levezetése ugyancsak hosszabb időráfordítást igényel.
Budapest, 2016. január 13.
A Kúria Sajtótitkársága