Polgári ügyek
A kérelmező jogosultja a „HIV reverz transzkriptáz inhibitor hatású benzoxazinon-származékok, ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények, a vegyületek alkalmazása és eljárása a 6-klór-4-(ciklopropil-etinil)-4-trifluor-metil-1,4-dihidro-2H-3,1-benzoxazin-2-on előállítására” című szabadalomnak.
Az I. rendű felperes vállalkozóként sertéshizlaldát üzemeltetett. 2002-ben a rendelkezésre álló állami támogatások igénybe vétele mellett beruházásba kezdett, amelynek keretében három szerződést kötött az alperessel: beruházási hitelszerződést, technológiai és forgóeszköz-finanszírozási szerződést.
A gondnokság alatt állt személy elhunytát követően gondnoka az ő számlájára utalt nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv tudta nélkül 16 éven át jogalap nélkül felvette.
E tényről a társadalombiztosítási szerv csak a gondnok halála után értesült. Ezt követően a folyósított nyugdíjból meg nem térült 5.468.411 forint megfizetésére kérte kötelezni a gondnok örököseit, a jogalap nélküli gazdagodás és az öröklés polgári jogi szabályai alapján, polgári peres eljárásban.
A kérelmező jogosultja az „Elválasztó vágómű, különösen repcéhez” című szabadalomnak, amelynek főigénypontja a következő: 1.
A peres felek közötti vállalkozási szerződéses jogviszonyban a megrendelő a vállalkozói díj egy részének kifizetését megtagadta, mivel szerinte a vállalkozó hibásan teljesített és a műszaki dokumentáció egy részét sem adta át neki. A felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult (TSZSZ), amely szakvéleményében megállapította, hogy a teljesítés 100 %-os. E véleményre alapítottan érvényesített vállalkozói díj és egyéb követelés iránti igényt az alperessel szemben. A speciális eljárási szabályok [1952. évi III.
A felperes a fővárosi kerület önkormányzat tulajdonában álló bérlakások használatával, hasznosításával kapcsolatos adatok kiadását kérte az alperestől, meghatározott időszakokra nézve, összesen 19 pontban. A jogerős ítélet kisebb pontosításokkal az igénynek helyt adott, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a TASZ által a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen a gyöngyöspatai cigány lakossággal szemben elkövetett zaklatás, illetve hátrányos megkülönböztetés miatt indított keresetet teljes egészében elutasította, megváltoztatva ezzel az elsőfokú bíróság ítéletét, amely megállapította, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, továbbá a Véderő és a Betyársereg elnevezésű szervezetekkel szemben úgynevezett járőr tevékenységével, valamint az általuk tartott demonstráció miatt a közbiztonság-védelmi tevékenysége során elmulasztott intézkedéseivel zaklatást valósított meg a gyöngyös
A két felperes és négy alperes között összetett szerződéses jogviszony állt fenn. Tervezési, építési-vállalkozási, kölcsön- és hitelszerződések jöttek lére, amelyek alapján egy nagyobb ingatlanon előközművesítési munkák készültek. A Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően több kereseti kérelemről és több viszontkereseti kérelemről kellett állást foglalnia.
A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.
A felperes motorkerékpárjával közlekedve az alperes biztosítottja által vezett gépjármű előzésébe kezdett, azonban az – anélkül, hogy a balra húzódási szándéka előtt meggyőződött volna arról, hogy a járművének megelőzését nem kezdék-e meg – balra kanyarodott és összeütközött a felperessel. A felperes a balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére kérte az alperes kötelezését.