A felek külföldi partnerek részvételével egy városon belüli területen gyógyturizmusra épülő beruházás megvalósítását határozták el. A projekt helyszíneként kiválasztott ingatlanokat – egy kivételével – az alperes a 2013. november 21-én kötött bérleti szerződésekkel a felperes használatába adta azzal, hogy a bérleti szerződések a beruházás finanszírozására kötendő szerződés aláírásakor lépnek hatályba.
A felperes 2014. június 26-án felmondta a szerződéseket arra hivatkozva, hogy az alperes a bérlet tárgyát képező ingatlanokat nem tehermentesítette. Keresetében az alperest 12.723.325.418 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.
A keresetet elutasító jogerős ítélet felülvizsgálata iránt indult eljárásban a Kúria megállapította, hogy a bérleti szerződések a finanszírozási szerződés megkötésének hiányában nem léptek hatályba, az alperes tehát nem szegett szerződést, a projekt nem az ő hibájából hiúsult meg. Kártérítés fizetésére ezért az alperes nem kötelezhető, a Ptk. 6. §-a pedig az adott esetben nem alkalmazható, mivel a felek jogait és kötelezettségeit a közöttük létrejött – bár hatályba nem lépett – szerződések rendezték. Mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kúria hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. június 2.
A Kúria Sajtótitkársága