Polgári ügyek
A taxiszolgáltatást végző I. rendű felperes mint előfizető és az I. rendű alperes mint szolgáltató 2012-ben előfizetői szerződést kötöttek meghatározott vezetékes telefonszámok használatának biztosítására. Az I. rendű alperes 2013 decemberében a szerződést egyoldalúan módosította, amelynek eredményeként az érintett hívószámok a II. rendű alperes használatába kerültek.
A felperes keresetében a szabadalombitorlással elért 494.063.656 forint gazdagodás visszatérítésére és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A jogerős ítélet 60.473.237 forint és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az I. rendű felperes hitelt folyósított a II. rendű alperes részére, annak visszafizetésére pedig a tőkeösszeg 50 %-ának az erejéig a II. rendű felperes, valamint a teljes tartozás erejéig az I. rendű alperes vállaltak készfizető kezességet. Az adós nem fizette a törlesztő részleteket, ezért a kölcsönszerződés felmondásra került, a II. rendű felperes pedig készfizető kezesként kifizette a tőketartozás 50 %-át az I. rendű felperes részére. A II.
Abban az esetben, ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a végrehajtási – nemperes – eljárás keretében nincs lehetőség, mert a Vht. 41.§ (1) bekezdésének megfelelően az adós okirattal nem tudta valószínűsíteni, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt, illetve nincs olyan, a Vht.
A felperes által vezetett konzorcium az alperes mint ajánlattevő által kiírt közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházás tárgyú tárgyalásos közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenség miatt kizárásra került. A konzorcium az ajánlatkérő döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság, majd bíróság előtt jogorvoslattal támadta meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes és a III. rendű alperes jogelődje azon magatartásukkal, hogy az I. rendű alperes jogellenesen engedélyezte a szoftver felhasználását a III. rendű alperes részére anélkül, hogy az I. rendű alperes a felperestől jogszerűen megszerezte volna a szoftver szerzői, vagyoni jogait, valamint az adPlan elnevezésű szoftvert jogellenesen használták fel, megsértették a felperesnek az adPlan szoftver tekintetében fennálló „felhasználás és annak engedélyezésének jogát”, az I. és III.
A felperes mint disztribútor és az alperes mint eladó között 2013 februárjában kizárólagos disztribúciós szerződés jött létre, amelynek értelmében Spanyolország és Portugália területén a felperes kizárólagosan volt jogosult értékesíteni az alperes által gyártott kegyeleti termékeket (koporsókat). A szerződést a felek 5 év határozott időtartamra kötötték azzal, hogy annak hatályba lépése az első megrendelés napján történik. Kikötötték, hogy ha a felperes két egymást követő hónapban nem foganatosít rendelést, a szerződés automatikusan megszűnik.
A felperes – a perbeli ingatlanra adásvételi szerződést kötő gazdasági társaság – elsődlegesen arra hivatkozással kérte az I-VIII. rendű alperesek javára feljegyzett tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének törlését, hogy a nevezettek javára szóló adásvételi szerződéseket az eladó IX. rendű alperes felszámolója felmondta, ezáltal a szerződések megszűntek, a feljegyzések okafogyottá váltak. Másodlagosan az I-VIII. rendű alperesek jognyilatkozatának pótlását kérte a feljegyzések törléséhez a régi Ptk.
A felperes mint vállalkozó és az I. rendű alperes mint megrendelő 2011-ben 3.890.000 Euró + áfa egyösszegű vállalkozói díjas szerződést kötöttek egy kohó felújítására komplett tervezéssel és kivitelezéssel. A felperes ezt követően alvállalkozási szerződést kötött a II. rendű alperessel a vállalkozási szerződés szerinti kivitelezési munkák elvégzésére 990.000 Euró díj ellenében.
A házastársi közös vagyont megosztó, hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárás – a felülvizsgálattal érintett – főtárgya a felek közös tulajdonú ingatlanának megvásárlása, a vételár közös, illetve különvagyoni jellege, ezt követően három alkalommal történő építkezésének dologi jogi rendezése képezte. A ráépítéseknél mindkét fél részbeni különvagyoni forrást állított. A perben vitatott volt a felperes többlethasználati díj iránti igénye jogalapja, valamint kezdő időpontja.