Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.168/2016. számú jelentős ügyben meghozott ítéletéről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. július 4.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjasaira tett kijelentésével megsértette becsületét és jóhírnevét. A jogsértés miatt 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a keresetet elutasító jogerős ítéletet. Jogi álláspontja szerint a közösségi sérelem esetén alkalmazandó Ptk.2:54. § (5) bekezdése alapján a közösség tagja abban az esetben érvényesíthet személyiségi jogi igényt, ha személyisége lényeges vonásának minősülő csoportképző tulajdonság, a magyar nemzethez, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozása miatt éri személyiségi jogi jogsértés. Már meglevő, a törvényben definiált csoport meghatározó csoportképző tulajdonságának sérelme esetén van helye a közösséget érintő sérelem miatti fellépésnek. A Ptk. 2:54.§ (5) bekezdése szerinti igényérvényesítési jogosultság nem fogadható el akkor, ha a sérelem több embert érint, és a csoportképező tényező maga a sérelem. Ez az actio popularis indokolatlan kiterjesztését jelentené, amit a Ptk. nem tesz lehetővé. A fentiekből következően az adott személy közösségi igényérvényesítéssel akkor léphet fel, ha a törvényben meghatározott közösséghez tartozás esetében olyan csoportalakító tulajdonság sérelméről van szó, amely egyben az egész személyiségét meghatározza. Ennek hiányában csak a közvetlenül személyében érintett érvényesíthet igényt a jogsértéssel szemben. Az ítélőtábla helytállón jutott arra a következtetésre, hogy a fegyveres szervek azon hivatásos állományú tagjai, akiknek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezéssel megszűnt, nem alkotnak a törvényben meghatározott, a csoport tagjainak személyisége lényeges vonásán alapuló közösséget.

A Ptk. 2:54.§ (1) bekezdése alapján az ítélőtábla jogszabálysértés nélkül, helyesen állapította meg, hogy a belügyminiszter sérelmezett nyilatkozata a felperes személyét közvetlenül nem érintette, ezért kereshetőségi jog hiányában a keresetet - annak érdemi vizsgálata nélkül - el kellett utasítani.

Budapest, 2016. július 4.

A Kúria Sajtótitkársága