A peres felek közötti vállalkozási szerződéses jogviszonyban a megrendelő a vállalkozói díj egy részének kifizetését megtagadta, mivel szerinte a vállalkozó hibásan teljesített és a műszaki dokumentáció egy részét sem adta át neki. A felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult (TSZSZ), amely szakvéleményében megállapította, hogy a teljesítés 100 %-os. E véleményre alapítottan érvényesített vállalkozói díj és egyéb követelés iránti igényt az alperessel szemben. A speciális eljárási szabályok [1952. évi III. törvény (Pp.) XXVI/A fejezet] szerint zajló perben a bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az automatikusan működő rendszer kiépítése a felperes kötelezettsége volt. A felperes szerződésszerű teljesítést állított, azonban a TSZSZ szakvéleménye sem bizonyítja, hogy a PH mérő kiépítését a felperes hibátlanul elvégezte volna. A szerződésszerű teljesítés eleme volt az is, hogy a vállalkozó a megrendelőnek átadja a szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat, amely kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyező végzésében rámutatott: a Ptk. 306. § (4) bekezdése szerinti visszatartási jog nem önálló szavatossági igény, ezért annak megítélése körében, hogy a jogosult a visszatartási jogát megalapozottan gyakorolta-e, az ellenszolgáltatás arányos részét jogszerűen tartotta-e vissza, a bíróságnak vita esetén érdemi vizsgálódást kell lefolytatnia, a bizonyítási teher megfelelő telepítése mellett tisztázva azt, hogy a teljesítés hibás volt-e.
Budapest, 2017. február 23.
A Kúria Sajtótitkársága