Közigazgatási ügyek
Közigazgatási ügyek
A Kúria elvi döntése értelmében jövedéki eljárásban a bor eredetét, származását, beazonosítását a jövedéki engedélyes kereskedőnek igazolnia kell
(Kfv.V. 35.002/2012/7.)
Jövedéki termék a bor, a törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre alkalmazni kell /Jöt. 3.§ /1/ bekezdés, /2/ bekezdés d.) pont/.
A Kúria állásfoglalása a Közoktatási törvény alapján a bíróságot megillető megváltoztató jogkör tartalmáról
(Kfv.II.39.055/2012/9. számú ítélet)
Tájékoztató a Kúria közigazgatási perben meghozott ítéltéről, amelybe foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) által hatósági döntés megváltoztatására adott jogkör a vizsga eredményének megváltoztatására, mint a vizsgáztató mérlegelési jogkörben hozott döntésére nem terjed ki.
Tájékoztató a Kfv.37.805/2012.sz. ügyről
Nem sértett eljárási szabályokat Hajdúsámson Önkormányzata, amikor közoktatási intézményének fenntartói jogát átadta a Hit Gyülekezete Egyháznak - állapította meg a Kúria
Sajtóközlemény a Kúria elvi állásfoglalása az ügyféli jogállásról és a kereshetőségi jogról
37.214/2012.
Az építési hatóság – elvi engedély kiadását követően – építési engedélyt adott az alperesi beavatkozónak 100 lakásos lakóépület, 100 db gépkocsi beállót tartalmazó mély-parkoló, és 84 db tároló építésére, kikötésekkel és előírásokkal.
A környéken lakók ügyféli jogállását a másodfokú hatóság megállapította, az engedélyező határozat elleni fellebbezésüket elbírálta és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Sajtóközlemény a Kúria elvi állásfoglalása földgáz szállítással kapcsolatos közbeszerzési eljárásról
Kfv.III.37.208/2012.
A felperes hirdetményével gyorsított, tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett, határozott időtartamra legfeljebb 6.500.000 m2/gáz/év mennyiségű földgáz szállítására. A bírálat szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg.
A Kúria Kfv.II.37.142/2012/22. számú határozatában állást foglalt a társasház ügyféli jogállása kérdésében
A Kúria a 2013. január 30-án tartott tárgyaláson abban a kérdésben foglalt állást, hogy a 2001. november 19-én indult, 2003. január 16-án meghozott határozattal lezárult építési engedélyezési eljárásban, valamint a 2003. február 12-én az építési engedélyt adó határozat kiegészítése tárgyában, továbbá a 2005. augusztus 4-én indult, az építési engedély módosítása iránti eljárásban, amely a 2005. szeptember 27-én meghozott határozattal zárult le, az építkezéssel érintett ingatlantól többsávos közúttal elválasztott ingatlanon levő társasház (I.r. felperes) ügyfélnek minősült-e.
A Kúria Kfv.V.35.660/2011/6.szám döntése értelmében a vámhatóság az ügyfél vonatkozásában elévüléssel akkor számolhat, ha az elévülés kezdő időpontjának minősülő hatósági eljárási cselekményt teljesítette
A vámhatóság elévülésre alapítottan rendelkezett az ügyféli követelés törléséről, és mivel a felperes vitatta e rendelkezés jogszerűségét, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett az elévülést szabályozó, alkalmazandó jogszabályokban foglalt feltételek teljesültségét.
Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.816/2011. számú ügyben hozott elvi jelentőségű döntéséről
Az adóhatóság határozatában a felperes terhére adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A másodfokú adóhatóság (alperes) megsemmisítette az első fokú határozat adóbírságra vonatkozó részét és e körben új eljárást rendelt el, ezt meghaladóan az első fokú határozatot helyben hagyta.
Az első fokú adóhatóság az új eljárás eredményeként hozott határozatában ismét kötelezte a felperest adóbírság megfizetésére, és az alperes ezt a határozatot helybenhagyta.
Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.680/2011.számú ügyben hozott elvi jelentőségű döntéséről, mely szerint az elhunyt egyéni vállalkozó örököse adó megfizetésre kötelezhető személynek minősül, nem jogutódja az elhunyt adózónak,ezért a perbe félként nem léphet be
Az adóhatóság (alperes) határozatában az egyéni vállalkozó (adózó) terhére 14.725.096 Ft adókülönbözetet írt elő, 7.354.956 Ft adóbírságot szabott ki, 6.248.234 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes eljárása során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108.§-ára alapítottan becslést alkalmazott.
Az adózó az alperes határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett.