Közigazgatási ügyek

A bank (felperes) 2008. október 10-én, 17-én a 2023/A magyar államkötvénnyel tranzakciókat hajtott végre a ContiCap rendszerben. Ügyleteit más piaci szereplő vételi ajánlatainak elfogadásával kötötte meg október 15-i és 20-i elszámolási határidővel 5.000.000.000. és 450.000.000 HUF névértéken. A felperes, amikor a vételi ajánlatokat elfogadta nettó rövid pozícióban volt a kötvények vonatkozásában, ezért ahhoz, hogy szállítási kötelezettségét teljesítse 2008.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a hitelintézetnek az állami kezességvállalással történő hitelezés teljes folyamatában a hatályos jogi szabályozás szerint kell eljárnia, folyamatban lévő építkezéshez kért kölcsön kihelyezett mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a jogszabályban maximált építési költségmérték mellett a már megépített építményrész bekerülési értékére is.

Tájékoztató a Kúria közigazgatási perben meghozott ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény eltérő szabályozása hiányában, az Áfa tv. illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében illetékügyben az ingatlan forgalmi értékének a meghatározása független attól, hogy a vagyonszerzéshez további közteherviselés, pl.: adófizetés kapcsolódik-e.

Tényállás: a felperes ingatlant vásárolt, az adásvételi szerződés szerint a szerződő felek által kölcsönösen kialkudott vételár 125.000.000 Ft + 25.000.000 általános forgalmi adó /áfa/, összesen: 150.000.000 Ft.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében az ügyfél által által meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték kiszabásáról rendelkező döntés jogszerűségét nem befolyásolja az, hogy utóbb – mert a jogorvoslat eredményes volt – törvényi előírás alapján az illetéket vissza kell téríteni.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a cserét pótló vétel kedvezménye belföldi és külföldi ingatlanok eladása illetve vétele esetén nem alkalmazható, az EKSZ 18., 39., 43. cikkeit nem sérti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a területi hatályt meghatározó 2.§ /2/ bekezdése és a cserét pótló vétel szabályait tartalmazó 21.§ /5/ bekezdése.

A hitelintézet (felperes) 2010. VI. 7-én a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis és középüzemek kedvezményes kamattámogatásáról és állami kezességvállalásról szóló 317/2011 (XII.29.) Kormányrendeletre (Kormr.) alapítottan  állami készfizető kezesség beváltását kezdeményezte az adóhatóságnál a közte és a családi gazdálkodó között  2002. V. 8-án létrejött 16.000.000 Ft összegű hitellel kapcsolatban.

A Kfv.V.35.658/2011. számú ügyben az önkormányzat a tulajdonában álló felperesnek lapkiadói és elektronikus lapkiadási tevékenység ellátásához 2006-2007. években milliós nagyságrendű vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A felperes ezek összegével csökkentette adózás előtti eredményét.

A Kúria indítványa alapján újabb áfa ügy kerül az Európai Unió Bírósága elé.

A Kúria a 2012. szeptember 12-én tartott tárgyaláson döntött arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató  ezer főt meghaladó előfizető esetén az adott településen levő előfizetőinek az előfizetők számára nyitva álló helyiségben köteles ügyfélszolgálatot működtetni úgy, hogy annak megközelítése, az ahhoz való hozzáférés ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve.
(Kfv.VI.37.579/2011/4. számú ítélet, alkalmazott jogszabályok: 1997. évi CLV. törvény 17/B.§ /1/-/2/ bek., 2003. évi C. törvény 138.§ (1) bekezdés)