Közigazgatási ügyek

(Kfv.II.37374/2012/5.)

A felperes a magyarországi intervenciós nyers alkoholkészletből megpályázott és elnyert 28.571,8692 hl 100 V/V % tétel után, a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályairól szóló 1623/2000/EK bizottsági rendelet alapján 320.062.087 forint teljesítési biztosítékot nyújtott bankgarancia formájában.

(Kfv.II.378112012/6.számú)
 

A felek közötti jogvita adójogi jogviszonyból ered, ezért elbírálására az adójogi eljárási és anyagi jogi rendelkezések az irányadók, tehát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályai.
 

Kfv.V.35.028/2012/10

(Kfv.37.267/2012/9.sz.)

A gyülekezés jogszerűségének a megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az állami ünnepségek nem tartoznak a  gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá.

Az elsőfokú közigazgatási hatóság határozatával elutasította az egyéni vállalkozóként állattenyésztéssel foglalkozó felperesnek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban:  Ttv.)  8/A. § /2/ bekezdés c/ pontja szerint hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét. A Ttv.

Kúria Sajtótitkára részére

A Kúria K.I. tanácsa a 2013. március 20-án megtartott nyilvános tárgyaláson Kfv.I.35.147/2012/8. számú ítéletében az alábbi elvi jelentőségű jogkérdésben döntött:

A felszámolót nem lehet mulasztási bírsággal sújtani helyi adó bevallási kötelezettség elmulasztása miatt, ha a felszámolási eljárás lefolytatására az általánostól eltérő a Cstv. 63. §/B/2/ bekezdés szerinti speciális egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kerül sor.

(Kfv. V.35.128/2012/15.)
 

(Kfv. V. 35.038/2012/7. sz.)
 
Az ajándéksorsolás nem szerencsejáték, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) hatálya alá tartozó olyan játéknak minősül, amely bejelentési kötelezettség teljesítése mellett szervezhető. Ajándéksorsolás tekintetében csak az Szjtv. 23.§ (2) bekezdésében meghatározottakat lehet alkalmazni.
 

A Pp. 3.§-ának /1/-/2/ bekezdései szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.