Büntető ügyek

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.690/2018. számú jelentős ügyben 2018. július 12-én hozott határozatáról:

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.774/2018. számú jelentős ügyben 2018. július 19-én hozott határozatáról:
1. A terhelt az összbüntetés iránt folyamatban volt különleges eljárásban meghozott jogerős összbüntetési ítélet ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Elsősorban azt sérelmezte, hogy négy alapítélete helyett a járásbíróság csak két alapítéletét foglalta összbüntetésbe.

I. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 50 rendbeli csalás bűntettében, 10 rendbeli csalás vétségében és más bűncselekményekben. Ezért őt – halmazati büntetésül – 5 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 4 év utazásszervezési tevékenység foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

I. A járásbíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a terheltet. A másodfokon eljárt törvényszék mellőzte a végrehajtást felfüggesztő rendelkezést.
A terheltet az osztrák bíróság a 2014. július 9. napján jogerős ítéletével 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A külföldi ítélet érvényét a törvényszék a 2015. szeptember 24-én jogerős végzésével 2 év 6 hónap börtönbüntetésként ismerte el.

A hatályos Be. már nem tartalmaz a Btk. 403. §-a szerinti számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges – az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló – követelményt, ahogy egyébként nincs ilyen rendelkezés a korábbi Be. 17. §-ában felsorolt egyéb bűncselekmények kapcsán sem. Így az adott ügyben a hatályos Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg.

A terhelt az összbüntetés iránt folyamatban volt különleges eljárásban meghozott jogerős összbüntetési ítélet ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Elsősorban azt sérelmezte, hogy négy alapítélete helyett a járásbíróság csak két alapítéletét foglalta összbüntetésbe.
A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.

Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését

Tájékoztató a Kúria Bhar.III.561/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

A törvényszék a 2017. március 30-án meghozott ítéletével a vádlottat az ellene emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160  § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés f) és i) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.798/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 7-én hozott határozatáról: A Be. XXIV. Fejezete szerinti eljárásban, a bíróság elé állítás során, a Be. 522. § (2) bekezdése értelmében az ügyész a tárgyalás megkezdése előtt az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, azt követően a vádat szóban terjeszti elő. A vád szóbeli előterjesztése lényegében a feljegyzés ismertetése, amely a személyi adatokon [Be. 117.

Közvetett tettes az is, aki a bűncselekményt olyan személlyel valósíttatja meg, aki tévedésben van

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.600/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 15-én hozott határozatáról: Az ingatlan haszonélvezeti jogának jogosultja sérelmére a zárcserével megvalósuló magánlaksértés elkövethető. Ha a tulajdonos az ügyvédje tanácsának jogszerűségében bízva cserélteti le a zárat, és ezért tévedés címén nem büntethető, az ügyvéd közvetett tettesként felel.