A hatályos Be. már nem tartalmaz a Btk. 403. §-a szerinti számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges – az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló – követelményt, ahogy egyébként nincs ilyen rendelkezés a korábbi Be. 17. §-ában felsorolt egyéb bűncselekmények kapcsán sem. Így az adott ügyben a hatályos Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg.
A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy az 1998. évi XIX. törvény 14. § (7) bekezdése szerint a 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények, ezen belül a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és – a Kúria kivételével – harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 289. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, mind az elbíráláskor hatályos Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontja szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia. Arra is hivatkozott, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. § (2) bekezdése is ekként rendelkezik, kimondva, hogy a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat – a bíróság elnökének javaslatára – az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöli ki.
Mivel a törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az 1998. évi XIX. törvény 17. § (5)-(6) bekezdés szerinti ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően, 2017. október 1. napján került sor, álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalára az 1998. évi XIX. törvény 373. § (1) bekezdés II/a. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, ezért a jogerős ügydöntő határozat ellen az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye
A Kúria az új Be. hatálybalépését követően tartott tanácsülésen megállapította, hogy a hatályos Be. már nem tartalmaz a Btk. 403. §-a szerinti számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges – az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló – követelményt, ahogy egyébként nincs ilyen rendelkezés az 1998. évi XIX. törvény 17. §-ában felsorolt egyéb bűncselekmények kapcsán sem. Így az adott ügyben a hatályos Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg.
Miután a Be. 868. § (1) bekezdésére figyelemmel 2018. július 1. napját követően a felülvizsgálati eljárásokban is e törvényt kell alkalmazni, nincs helye a Be. 663. § (2) bekezdésén alapuló hatályon kívül helyezésnek.
Budapest, 2018. augusztus 31.
A Kúria Sajtótitkársága