Súlyosítási tilalom a tárgyalás mellőzéses eljárásban

Dátum

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.620/2018. számú jelentős ügyben 2018. október 16-án hozott határozatáról: A rendőr főtörzszászlós terhelttel szemben a törvényszék katonai tanácsa elsőként tárgyalás mellőzésével hozott határozatot, melyben a 2 rendbeli, társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül hat hónap, végrehajtásában egy év három hónap próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki, a terheltet előzetesen mentesítve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Miután a végzés kapcsán a terhelt meghatalmazott védője tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő, tárgyalást tartott és a terheltet – azonos tényállás és minősítés mellett – pénzbüntetésre és egy évre az őrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte.

A jogerős határozat ellen a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt javára, az 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 416. § (1) bekezdésének d) pontjában írt okból.

A főügyészség megítélése szerint a törvényszék katonai tanácsa törvénysértően szabott ki a  terhelttel szemben a tárgyalás alapján katonai mellékbüntetést, mivel az 1998. évi XIX. törvény 549. § (4) bekezdése szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki a tárgyalás mellőzésével hozott határozathoz képest súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amely folytán súlyosabb minősítést, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell alkalmazni. Álláspontja szerint a katonai tanács az 1998. évi XIX. törvény 354. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szabályt is megsértve alkalmazott a tárgyalás alapján hozott határozatában a vádlottal szemben a tárgyalás mellőzéses eljárásban nem alkalmazott katonai mellékbüntetést.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében változtassa meg és a kiszabott katonai mellékbüntetést mellőzze.

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).

A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el.

A Be. 649. § (2) bekezdésének e) pontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.

A korábbi eljárási törvény szóhasználata szerinti tárgyalás mellőzésével meghozott, a Be. szerinti büntetővégzés ügydöntő határozat, melyre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 739. § (2) bek.].

A felülvizsgálati indítvány alapos.

Az abban felhívott, a tárgyalás mellőzéses eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalommal kapcsolatos rendelkezést a hatályos eljárási törvény is ugyanilyen tartalommal szabályozza.

A tárgyalás alapján hozott ítéletében a törvényszék katonai tanácsa ugyanazt a tényállást állapította meg, mint a tárgyalás mellőzésével hozott végzésében, és olyan új tény vagy új bizonyíték, amely miatt súlyosabb minősítés vagy súlyosabb büntetés alkalmazása vált volna szükségessé, nem merült fel.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzést az ügyészség tudomásul vette.

A kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetés az, ha a tárgyalás alapján hozott határozatában a bíróság olyan mellékbüntetést szab ki, amelyet a tárgyalás mellőzéses eljárásban nem alkalmazott (EBH 2018.B.14.III.). A végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés helyett a pénzbüntetés alkalmazása azonban nem ütközik a súlyosítási tilalomba (BH 2016.271.).

A fentiekre tekintettel azonban a tárgyalás tartása alapján kiszabott katonai mellékbüntetés sérti a súlyosítási tilalmat.

Ezért a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja alapján megváltoztatta, és a terhelttel szemben a katonai mellékbüntetés alkalmazását mellőzte.

Emellett megjegyzi a Kúria a következőket:

A Btk. 139. § (1) bekezdése szerint rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel.

A Kúria EBH 2017.B.21. számon közzétett elvi határozatában rámutatott: „A rendvédelmi szerv címzetes rendfokozattal rendelkező hivatásos állományú tagja esetében e katonai mellékbüntetés továbbra is alkalmazható, mégpedig a 139. § (1) bekezdése szerinti tartalommal. Ha tehát a bűncselekmény elbírálásakor a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjának címzetes rendfokozata is van, ebből a rendfokozatból kell eggyel alacsonyabba visszavetni, azzal a különbséggel azonban, hogy esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezésre nincs szükség az új Hszt. fentebb ismertetett 346. §-ának rendelkezései miatt.”

Az elvi határozatban említett új Hszt. (a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény) 15. § (1) és (2) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik. A hivatásos állomány tagja rendfokozata szerint – többek között – tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozik. A (4) bekezdés c) pontja alapján a főtörzszászlós a zászlósi rendfokozati állománycsoportba, a (3) bekezdés a) pontja alapján az őrmester a tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozik.

A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a Kúria továbbra is irányadónak tekinti a BH 1993.536. számon közzétett eseti döntésben foglaltakat, miszerint: „a kialakult ítélkezési gyakorlatban a visszavetés csak az azonos rendfokozatú kategóriába lehetséges. A zászlós tehát eggyel alacsonyabb rendfokozatba – főtörzsőrmesternek – nem vethető vissza, mert az már a tiszthelyettesi rendfokozatú kategóriába tartozik.”

A főtörzszászlósi rendfokozatot viselő terhelt a Btk. 139. § (1) bekezdése alapján csak törzszászlósi rendfokozatba lett volna visszavethető, őrmesteribe nem.

Erre figyelemmel a törvényszék katonai tanácsának felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozata ebből az okból is törvénysértő.

Budapest, 2018. október 17.

A Kúria Sajtótitkársága