Büntető ügyek

A magánvádló magánindítvány-tételi jogának életre keltése jogerős felmentéssel végződött közvádas ügyben, felülvizsgálati eljárásban – amelyben egyébként a törvény értelmében igényjogosultként nem vehetne részt – a törvényben kizárt.

A törvényszék a 2016. április 20. napján kihirdetett ítéletével az I. és II. rendű terheltet az ellenük a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A büntetőeljárásról szóló törvény csak akkor teszi lehetővé az ügydöntő határozat rövidített indokolását, ha azt a bíróság a tárgyaláson a jelenlévő ügyésszel, vádlottal és védővel kihirdetés útján közli, és az ítélet ellen nem jelentenek be fellebbezést. Abban az esetben, ha a vádlott a tárgyaláson a határozat közlésekor nincs jelen és a határozatot a bíróság a vádlott részére kézbesítés útján közli, a határozatnak tartalmaznia kell a részletes indokolást; a Be. 259. § (1) bekezdése a határozat szerkesztésekor nem alkalmazható.

A 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban alkotmányos követelményként megállapított kizáró ok folytán a Be. – 2017. évi XXIX. törvénnyel módosított – 21. § (3) bekezdés a) pontjának a folyamatban lévő eljárásokban történő alkalmazásáról a Be. 606/B. § (1) bekezdése ad iránymutatást, és ennek megfelelően a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a Be. 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró csak a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban nem járhat el.

A pénzmosás alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg, csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető az általa vagy a más által elkövetett bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetét leplezi. Következésképpen az alapbűncselekmény és a pénzmosás esetében valóságos heterogén alaki halmazat nem jöhet létre, azaz egy cselekmény egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki.

Az indokolási kötelezettség teljesítése csak megalapozott, vagy megalapozottá tett tényállás tekintetében vizsgálható; nincs helye e jogcímen az ítélet hatályon kívül helyezésének, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasításának ténylegesen a részleges megalapozatlanság körébe tartozó, másodfokon kiküszöbölhető hiányosságok okán. Emellett önmagában is elfogadhatatlan, ha a hatályon kívül helyező bíróság a más tanács eljárását előíró rendelkezésében a megismételt eljárásra a bizonyítékok mérlegelésének kimenetelével kapcsolatban elvárást fogalmaz meg.   

A beadványokat tartalmuk szerint kell elbírálni. Ha a felülvizsgálati indítványt perújítási indítványként bírálják el, a bíróság a hatáskörét túllépi.

A zsarolás sértettje az, aki a követelés teljesítése folytán a vagyoni sérelmet elszenvedi. Ha a fenyegetés a sértett képviselőjén keresztül történik, akkor a képviselő a bűncselekmény passzív alanya.

A jogtalan támadás bekövetkezésének távoli veszélye a jogos védelem alkalmazására nem nyújt alapot.
A garázdasághoz megkívánt erőszakos magatartás megállapításához nem szükséges személy testét ténylegesen érintő erőszak.

A súlyosítási tilalom megsértését jelenti, ha a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés számát meghaladóan további büntetést szab ki.
Az ítélet rendelkező részének egyértelműen kell tartalmaznia azt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrányokat nem érintve, azok mellett alkalmaz további szankciót

A perújítással megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén az újabb ítéletben a bíróságnak a Be. ítéletre vonatkozó szabályait maradéktalanul be kell tartania, és ennek megfelelően rendelkeznie kell a bűnösségről, annak megállapítása esetén a jogkövetkezményről, mégpedig maradéktalanul, és az ítélet indokolásának – rövidített indokolás mellett is – tartalmaznia kell az ítéleti tényállást és az alkalmazott jogszabályokat.