Büntető ügyek

Büntető ügyek

Nem valósul meg felülvizsgálati eljárásra okot adó eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része és indokolása közötti ellentétet a másodfokú bíróság feloldja

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.145/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 15-én hozott határozatáról: A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül két év tíz hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, három év közügyektől eltiltásra, továbbá három év vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A megismételt eljárásban hozott újabb ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamába előzetes fogvatartásként be kell számítani a feloldott jogerejű ítélettel kiszabott szabadságvesztésben töltött időt is

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.200/2018. számú jelentős ügyben 2018. április 12-én hozott határozatáról: a jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztés beszámítása felülvizsgálati eljárásban, a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás során kiszabott szabadságvesztésbe.

I. A már jogerősen kiszabott szabadságvesztését töltő terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A védői pozíció nem jelenthet mentesülést a hamis tanúzás jogkövetkezményei alól

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.537/2017. számú jelentős ügyben 2018 április 6-án hozott határozatáról: a védői pozíció nem jelenthet mentesülést a hamis tanúzás jogkövetkezményei alól. A büntethetőséget kizáró rendelkezés értelemszerűen a büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetésével vádolt, az eljárási jogokat gyakorló terheltre vonatkozik, de a védőt nem illeti meg.

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.1.857/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

I. A szabályszerűen lefolytatott és dokumentált megbízhatósági vizsgálat során a közlekedésrendészeti járőr által a közlekedési szabálysértést elkövető védelmi tiszt által felajánlott jogtalan előny elfogadása megvalósítja a Btk. 294. § (1) bekezdése szerinti bűncselekményt.
II. Ha a jogtalan előny elfogadása mellett a rendőr a kötelező intézkedést elmulasztja, a bűncselekmény (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti minősített esete állapítható meg akkor is, ha a vesztegetési pénzt a rendőr visszadja.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.381/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról:

A 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. § (2) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor, ha a terhelt a csődbűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta, és így a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte.

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.1.826/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról:

A társadalomra veszélyesség aggály nélkül megállapítható, ha a vádlott hivatali (szolgálati) beosztását kihasználva azt a látszatot kelti, hogy a média érdeklődésének középpontjába került fogvatartottról bizalmas információkat hajlandó közölni, és ezért vesztegetési pénzt fogad el.

Ha az elkövető magatartása az állatkínzás törvényi tényállásába illeszkedik, akkor az büntetőjogi, és nem közigazgatási jogi jogsértés.

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.314/2017. számú jelentős ügyben 2018. február 7-én hozott határozatáról.
 I. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki állatkínzás bűntettében [2012. évi C. törvény (Btk.) 244. § (2) bekezdés a) pont], s ezért pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék a terheltet 6 hónap – végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, míg egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
II. A terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be elsődlegesen a bűnösség megállapítása miatt.