Büntető ügyek

Büntető ügyek

A Kúria Büntető Kollégiuma határozatot hozott kényszerintézkedés alkalmazásának indokoltságát vizsgáló ügyben

Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.130/2019. számú jelentős ügyben 2019. február 18-án  hozott határozatáról. I. Ha az első- vagy a másodfokú bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatának kihirdetését követően a kényszerintézkedés fenntartásáról rendelkezett, a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidőt ezen határozat időpontjától kell számítani.
II. Önmagában a kényszerintézkedés indokoltságának a törvényben előírtat meghaladó számú, azaz többszöri felülvizsgálata nem sért jogot.

A Kúria határozatot hozott fiatalkorú elkövetők próbára bocsátása tárgyában folyamatban volt ügyben

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.482/2018. számú jelentős ügyben, 2019. február 12-én hozott határozatáról. A Btk. 105 § (2) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a XI. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, a 116. § (2) bekezdése szerint a próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.

A Kúria határozata büntetés-végrehajtási bírói ügydöntő végzés tárgyában

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.326/2018. számú jelentős ügyben, 2019. március 5-én hozott határozatáról.
1. A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak, míg az utólagos bv. bírói eljárásban hozott véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen ugyancsak utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
2. A bv. bíró véglegessé vált ügydöntő végzése nem jogerős határozat. Azzal szemben felülvizsgálatnak nincs helye.

A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés lehetőségei a törvényben szigorúan meghatározottak, azok köre nem bővíthető

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.1.506/2018. számú jelentős ügyben 2019. január 9-én hozott határozatáról: A Kúria a Be. 628. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanácsülésen eljárva, a 626. §-ra figyelemmel az 597. § (1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította.

A Kúria határozata tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény tárgyában

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1023/2018. számú jelentős ügyben 2019. január 8-án hozott határozatról: Az 1978. évi IV. törvény 210. §-a szerint a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kellett tekinteni. A Btk. 197. § (1) bekezdésébe ütköző, a (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette megvalósulása esetén a minősítésnek nem feltétele, hogy az elkövető a cselekményt erőszakkal vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel kövesse el.

Mikor jogerős a büntetésvégrehajtási bíró határozata?- Döntött a Kúria

Tájékoztató a Kúria 2019. február 5-én, a Bfv.II.1.326/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról.

1. A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak, míg az utólagos bv. bírói eljárásban hozott véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen ugyancsak utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
2. A bv. bíró véglegessé vált ügydöntő végzése nem jogerős határozat. Azzal szemben felülvizsgálatnak nincs helye.

Jegyzői előterjesztés tárgyában hozott döntést a Kúria

Tájékoztató a 2019. január 14-én, Kúria Bfv.II.896/2018. számú ügyben hozott határozatáról: ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.

Újabb jogos védelmi helyzetet érintő ügyben határozott a Kúria

Tájékoztató a 2019. január 21-én, a Kúria Bfv.I.1.185/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról: A jogos védelmi helyzet csak a támadóval szemben biztosít az elkövető számára büntethetőségi akadályt, de erre nem hivatkozhat az elkövető, aki az erőszakot éppen a további tettlegesség megakadályozása érdekében fellépő személyekkel szemben fejti ki.