A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kerületi Rendőrkapitánysága a 2014. március 5. napján jogerőre emelkedett helyszíni bírságolási nyomtatványon az elkövetővel szemben szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés [szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 184. § (1) bekezdés] miatt 15.000 forint helyszíni bírságot szabott ki.
Az elkövető a kiszabott helyszíni bírságot a törvényben előírt határidőben nem fizette meg, azt közérdekű munkával sem váltotta meg, ezért - az elkövető lakóhelye szerint illetékes – D. Rendőrkapitányság intézkedett a helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránt, és az ügy iratait a helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása céljából megküldte az E. Járásbíróságnak.
Az E. Járásbíróság a 2014. május 28. napján hozott végzésével az ügyet áttenni rendelte a kerületi bírósághoz. Végzésében kifejtette, hogy a Szabs. tv. 141. § (2) bekezdése értelmében a rendőrség által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról a kiszabó szerv szabálysértési hatósága gondoskodik, így a helyszíni bírságot kiszabó rendőrkapitányság tekintendő a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóságnak. Ugyanezen szakasz (6) bekezdését felhívva, megállapította, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság törvényes határidőn belüli meg nem fizetése esetén a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak.
Az E. Járásbíróság a fentiek alapján rendelkezett az ügy kerületi bíróságra való áttételéről, és a Szabs. tv. 141. § (13) bekezdésének g) pontjára hivatkozással az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés lehetőségét kizárta.
A kerületi bíróság a 2014. június 11. napján kelt végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriához terjesztette fel. Végzésében hivatkozott a Kúria Bkk.I.1420/2013/2. és Bkk.I.131/2014/2., továbbá Bkk.III.1541/2013/2 számú eseti döntésére, és ezek alapján a kerületi bíróság álláspontja szerint a végrehajtás iránt intézkedett D. Rendőrkapitányság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak van illetékessége az átváltoztatási ügyben eljárni.
Az E. Járásbíróság álláspontja nem, ezzel ellentétben a kerületi bíróság álláspontja törvényes és megalapozott.
Helytállóan hivatkozott a kerületi bíróság a Kúria felhívott határozataira, és állapította meg a meg nem fizetett helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránt indult ügyben illetékességének hiányát. (Megjegyzi a Kúria, hogy a hivatkozott határozatokkal egyező elvi tartalommal a Kúriai Döntések - Bírósági Határozatok - 2014. évi 3. számában 73. sorszám alatt lett közzétéve egy jogkérdésben megegyező tartalmú eseti döntés.)
Mint azt a Kúria eddigi, hasonló ügyekben folytatott gyakorlata során meghozott határozataiban számos alkalommal kifejtette, a helyszíni bírság átváltoztatási eljárásának lefolytatására illetékességgel rendelkező bíróságot az a körülmény határozza meg, hogy melyik szabálysértési hatóság intézkedett a helyszíni bírság végrehajtása iránt.
A végrehajtás iránt intézkedő szabálysértési hatóság illetékessége egyben rögzíti az átváltoztatás során eljáró bíróság illetékességét is, tehát a végrehajtás iránt intézkedő szabálysértési hatóság székhelye meghatározza az átváltoztatás tárgyában eljárni jogosult bíróságot. A helyszíni bírság végrehajtása iránti intézkedéseket a folyamatban lévő ügyben az elkövető lakóhelye szerint illetékes D. Rendőrkapitányság foganatosította. Az eljárás eredménytelensége miatt küldte meg az iratokat az E. Járásbíróságnak. Nem is küldhette más bíróságnak, mivel a Szabs. tv. 141. § (6) bekezdés b) pontjára figyelemmel a szabálysértési hatóság csak a saját székhelye szerint illetékes járásbírósághoz küldheti meg az átváltoztatás érdekében az iratokat. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanakkor – a felterjesztett iratokból kitűnően - a szabálysértési szankciók végrehajtása érdekében nem járt el, így a kerületi bíróság illetékességét megalapozó körülmény sem merült fel.
A Szabs. tv. 42. § (6) bekezdése szerint, ha vitás, hogy több bíróság közül melyik köteles eljárni, az eljáró bíróságot a törvényszék másodfokú tanácsa határozatban jelöli ki, továbbá akkor, ha az illetékességi összeütközés különböző törvényszékek területén lévő bíróságok között merül fel, a magasabb szintű bíróság jár el.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 1/1. pontja szerint a kerületi bíróság az F. Törvényszékhez, a 2. melléklet 1. pontja szerint a főváros az F. Ítélőtáblához, az 1. melléklet 12/2. pontja szerint az E. Járásbíróság a T. Törvényszékhez, míg a 2. melléklet 5. pontja szerint K. megye a Gy. Ítélőtáblához tartozik. A különböző ítélőtáblák illetékességi területén lévő járásbíróságok között felmerült negatív illetékességi összeütközés esetén ezért az eljáró bíróság kijelöléséről határozni jogosult, a Szabs. tv. által említett magasabb szintű bíróság a Kúria.
Minderre figyelemmel a Kúria, tanácsülésen eljárva, a helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti eljárásra az E. Járásbíróságot jelölte ki.
Észlelte továbbá a Kúria, hogy mindkét járásbíróság tévedett akkor, amikor az illetékessége hiányát megállapító, és az áttételt elrendelő, illetőleg az iratok felterjesztéséről rendelkező végzése ellen a fellebbezési jogot kizárta.
A Szabs. tv. 35. §-a ugyanis a bíróság határozata ellen általános jogorvoslati jogot biztosít, és a törvény azokat a határozatokat, illetve intézkedéseket sorolja fel, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek. Az illetékesség hiányát megállapító, ezért az ügy áttételéről, valamint az iratoknak a magasabb szintű bírósághoz történő felterjesztéséről rendelkező végzést a Szabs. tv. ilyenként nem nevesíti. Az ilyen végzés nem tekinthető sem az E. Járásbíróság által hivatkozott, az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzésnek, sem a kerületi bíróság által felhívott, a Szabs. tv. 107. § (2b) bekezdése szerinti pervezető végzésnek, különösen úgy nem, hogy végzését a kerületi bíróság tárgyaláson kívül hozta meg.
Azzal pedig, hogy az E. Járásbíróság törvénysértően zárta ki a jogorvoslati jogot a határozata ellen, lényegében a T. Törvényszék hatáskörét vonta el, mert a jogorvoslati lehetőség igénybe vétele esetén e törvényszék jogosult a járásbíróság törvénysértő határozatának megváltoztatására. Ekkor pedig nem lett volna szükség sem a kerületi bíróság, sem a Kúria eljárására.
A Kúria ugyanakkor a negatív illetékességi összeütközés feloldása szempontjából ennek az eljárási hibának nem tulajdonított jelentőséget.
Budapest, 2014. június 18.
A Kúria Sajtótitkársága