Munkavállalóként, és nem munkáltatóként szegi meg a munkavédelmi előírásokat és okoz gondatlanságból maradandó fogyatékosságot eredményező testi sérülést az a teherautóra szerelt betonpumpát kezelő kft. tulajdonos, aki a betonpumpa gémjét olyan magasságba engedi, hogy az érintkezik a nem feszültségmentesített vasúti villamos felsővezetékkel. Ennek következtében elektromos ív keletkezett, amely a betonpumpa két kezelőjének súlyos, egyikőjüknek amputálással járó égési sérüléseket okozott.
Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében [1978. évi IV. törvény 171. § (1) és (2) bekezdés a) pont] állapították meg, ezért őt egy évre próbára bocsátották.
A tényállás lényege szerint a vasútvonal felújítása során zajvédő fal beton alapozási munkáinak elvégzésére került sor a munkavégzés helyén, a terhelt a zajvédő fal alapjának betonozásához szükséges, előre kevert betont az általa vezetett pumix gépkocsival szállította a helyszínre. A terhelt a gépkocsival a töltés alatt lévő híd lábánál a munkavégzés helyétől mintegy 10 méterre állt meg és a pumpa 28 méter magasságba kitolható gémjét a töltésen betonozást végző munkavállalók közelében állva irányította. A munkavégzés helyszíne felett mintegy 8 méter magasságban egy villamosvezeték húzódott, amely 24 kV-os feszültség alatt állt. A terhelt a munka során a gémet mozgatva a nagyfeszültségű vezetéket mintegy 80-100 cm távolságra közelítette meg, a túlzott közelség miatt a vezeték és a betonpumpa fémből készült gémje között elektromos ív keletkezett, amelynek következtében a csőszáj féket tartó sértett II. és III. fokú égési sérüléssel járó, míg a mellette tartózkodó másik sértett a bal láb két ujjának amputációjával járó áramütést szenvedett.
A terhelt megszegte az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EÜM együttes rendelet 4. számú melléklete III., építési munkahelyek, helyiségeken kívül című fejezete 8., anyagkitermelő és anyagkezelő járművek és gépi berendezéseik pontja 8.7.34. alpontját, mely szerint az elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni. A biztonsági távok a következők: 1000 V-ig 1 m, 1 kV-tól 110 kV-ig 3 m, 110 kV-tól 220 kV-ig 4 m, 220 kV-tól 380 kV-ig 5 m, ismeretlen feszültség esetén ugyancsak 5 m.
A jogerős határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással, az elsőfokú és a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének elmulasztása miatt, felülvizsgálati indítványt, amely azonban a jogerős határozatokkal megállapított tényállás támadása miatt egyrészt a törvényben kizárt, másrészt alaptalannak is bizonyult, mivel az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, a másodfokú bíróság pedig további részbizonyítást vett fel, ennek alapján, illetve az iratok alapján a tényállást kiegészítette, helyesbítette. Korrigálta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi tévedését abban a tekintetben is, hogy a terhelt a a munkavédelmi törvény mely rendelkezését, továbbá milyen konkrét foglalkozási szabályt szegett meg. A törvényszék helyesen jutott – az okiratok és a jogszabályok alapján – arra a következtetésre, hogy a terhelt nem mint az általa vezetett egyszemélyes kft. tulajdonosa, hanem mint konkrét építési munkát végző dolgozója szegte meg a reá irányadó munkavédelmi előírásokat.
Ezért a Kúria az alaptalannak bizonyult felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta.
Budapest, 2016. november 4.
A Kúria Sajtótitkársága