Az alperes jogelődje a felperes 2012. május 10-én kelt igénybejelentése alapján a 2012. május 31-én kelt határozattal – 2011. június 28-ától fennálló egészségi állapotára és az önellátási képességre vonatkozó szakhatósági állásfoglalásra tekintettel – 2012. május 4-i folyósítási kezdettel 65.100 forint rokkantsági ellátást állapított meg a felperes részére, majd a 2013. április 8-án kelt jogerős határozatával az ellátást – a felperes 2013. február 14-i kérelmének megfelelően – 2012. augusztus 19. napjától megszüntette. A felperes 2013. február 19-én megváltozott munkaképességű személyek ellátását kérte. Az alperes az ellátást a kérelemnek megfelelően 2012. augusztus 19-től állapította meg. Az elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozatot a munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperes a 2014. november 12-én kelt határozattal a korábbi határozattal azonos összegben és időponttól állapította meg az ellátást. A másodfokú szerv a határozatot a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításától szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja alkalmazásával helybenhagyta. A felperes a határozatok bírósági felülvizsgálatát azért kérte, mert az ellátás összegét a 2013. február 19-én hatályos jogszabályok alapján kellett volna megállapítani. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, mert a 2012. augusztus 19-től igényelt ellátás összegének megállapítása során az Mmtv. 2013. január 1-től módosított rendelkezése nem volt alkalmazható. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 3. pontja, 11. § (2) bekezdése, a Jat. 15. § (1) bekezdés a) pontja és az Alaptörvény 28. cikke megsértésére hivatkozva. A Kúria megállapította, hogy a társadalombiztosítási szervek az ellátást a felperes kérelmében megjelölt időponttól állapították meg, a kérelem módosításának a jogerős határozat felülvizsgálata iránti perben nem volt helye, a felperes az ellátásra való jogosultsága megállapítását a határozatban foglaltaktól eltérő időponttól, a felülvizsgálati kérelmében megjelölt 2013. február 19. vagy február 20. napjától nem kérte. A munkaügyi bíróságnak az Mmtv. 11. § (2) bekezdését – amely rendelkezés a rokkantsági ellátás megállapítását a rendszeres pénzellátás megszüntetéséig kizárja – nem kellett alkalmaznia. Nem jogszabálysértő a bíróság azon következtetése sem, amely szerint a 2012. augusztus 19-től igényelt ellátás összegének meghatározásakor az Mmtv. 2013. január 1-től hatályos, módosított 1. § (2) bekezdés 3. pontja nem volt alkalmazható. Az igénylőkre kedvezőbb számítást az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (Módtv.) 30. § (1) bekezdése vezette be, a rendelkezést – a Módtv. 84. § (3) bekezdésével – 2013. január 1-jei hatállyal léptette hatályba a törvényhozó, a Módtv. az új, módosított rendelkezés visszamenőleges hatályáról, alkalmazásáról nem rendelkezett. Erre a Jat. felperes által felhívott 15. § (1) bekezdés a) pontja szerint sincs lehetőség, e rendelkezés ugyanis – főszabályként – éppen a hatályba lépést követően keletkezett, jelen esetben a kért ellátásra való jogosultságot megalapozó tényekre írja elő a jogszabályi rendelkezés alkalmazását. A felperes jogosultságát megalapozó tények az irányadó tényállás szerint 2012. augusztus 19-én fennálltak, az ellátás összegét a kérelme szerinti időpontban – a törvényhozó ez irányú kifejezett rendelkezése hiányában – a jogalkalmazó szervek az Mmtv. és az Alaptörvény felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezései alapján sem állapíthatták meg a 2013. január 1-től hatályos új szabály alkalmazásával. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. március 10.
A Kúria Sajtótitkársága