Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.711/2015 számú jelentős határozatáról a bérkompenzáció csökkentésére vonatkozó rendelkezés értelmezése tárgyában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. október 19.

A felperes 2013. és 2014. években a kompenzáció igénylése érdekében a nyilatkozatot megtette, azonban sem 2013., sem 2014. évben nem részesült az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációban. Ezért a keresetében 21 havi, mindösszesen 249.900 forint kompenzáció, valamint késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012.(XII.28.) Kormányrendeletben (2013. évi R.), valamint az ugyanezen szerveknél és intézményeknél foglalkoztatottak 2014. évi kompenzációjáról szóló 495/2013.(XII.29.) Kormányrendeletben (2014. évi R.) foglaltakra hivatkozott.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Álláspontja szerint az irányadó jogszabályoknak megfelelően járt el, figyelemmel arra, hogy a felperes 2012. január 1-jei hatállyal 25.289 forint összegű illetményemelésben (garantált bérminimum kiegészítésben) részesült. Mivel a kompenzációról rendelkező kormányrendeletek 2013. és 2014. években is a 2012. január 1-jei hatállyal megállapított minimálbér, garantált bérminimum kiegészítést veszik figyelembe a kompenzáció csökkentés alapjaként, ezért nem a 2013. és 2014. években folyósított kiegészítés összege az irányadó.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek kompenzáció címén 159.500 forintot és annak késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A bérkompenzáció összegének megállapításakor a közigazgatási és munkaügyi bíróság azt az összeget vette figyelembe, amely összegben felperes 2013. és 2014. évben a garantált bérminimum elérése érdekében részesült.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes teljes keresetét elutasította.

A perbeli jogkérdés az volt, hogy 2013. és 2014. évekre illeti-e a felperest a perbeli kompenzáció, és annak összegét – az eljárt bíróságok jogi álláspontja szerint – a 2013. évben a 2013. évi, 2014-ben a 2014. évi illetményemelésnek (garantált bérminimumra történő kiegészítésnek) a rendeletekben meghatározott százalékával (94%) kell csökkenteni, vagy – az alperes jogi álláspontja szerint – mindkét évben a 2012. évi illetményemelés (garantált bérminimumra történő kiegészítés) 94%-ával. Ez utóbbi esetben a csökkentés révén 0 lesz az összeg, és ez emiatt megalapozatlan a felperes keresete.

Helytálló érvelést tartalmaz az alperes felülvizsgálati kérelme, mely szerint a felvetett kérdésre nézve a tárgyévi hatályos kormányrendeletek azonos és kifejezett rendelkezést tartalmaznak.

Az eljárt bíróságok szerint nem volt kizárt a 2013. és 2014. évi illetményemelés figyelembevétele a 94%-os mértékű csökkentés alkalmazásakor, amely jogi álláspont nem támasztható alá az irányadó kormányrendeletekkel, mert azok tartalma egyértelmű. Ezek a kormányrendeletek – továbbá a perbeli időszakot követően hatályba lépett [2015. évi R. 3. § (10) bekezdés] és a jelenleg is hatályos 2016. évi R. 3. § (10) bekezdése is – a kompenzáció összegének kötelező (legfeljebb 0 összegig történő) csökkentésére vonatkozó rendelkezésében következetesen a 337/2010.(XII.27.) Korm. rendelet, valamint a 298/2011.(XII.22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelést tekintik alapnak, és a munkáltatóknak is a Korm. rendeletek 5. melléklete szerint arra kell nyilatkozni, hogy a nyilatkozatot tett foglalkoztatott 2011. és/vagy 2012. évben részesült-e kötelező illetményemelésben, és ha igen, 2012. január 1-jei hatállyal milyen összegben.

A bérkompenzációt 2012. január 1-től az adott évre hatályos kormányrendelet szerint kell megállapítani. A kompenzáció összegének kötelező (legfeljebb 0 összegig történő) csökkentésére vonatkozó rendelkezés valamennyi évre azonosan és következetesen a 337/2010.(XII.27.) Korm. rend., valamint a 298/2011.(XII.22.) Korm. rend. szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illemtényemelést tekinti alapnak, ezért 2013. és az azt követő években nem az adott évre vonatkozó illetményemelés az alapja a kompenzáció összegének csökkentésekor. Az eljárt bíróságok a perbeli igényekre jogosultság vizsgálatakor olyan értelmezést adtak a hivatkozott jogszabályoknak, amely a tételes szabályozásból nem következik.

Budapest, 2016. október 19.

A Kúria Sajtótitkársága