A felperes 1999-től vállalkozói jogviszonyban, utóbb munkaviszonyban hálózatszerelő karbantartóként, majd műszaki vezetőként, 2006. február 1-jétől beruházási műszaki munkatársként állt az alperes alkalmazásában. Munkavégzésének helye legutolsó munkakörében a munkáltató abonyi fióktelepe és szolgáltatási területei voltak. Az alperes 2014. június 11-én kelt felmondásával 2014. július 31. napjával szüntette meg a védett korú felperes munkaviszonyát. Ennek indokolása szerint az alperes igazgatóságának 9/2014.06.06. számú határozata alapján munkakör összevonásra került sor olyan módon, hogy a beruházási műszaki ügyintéző munkakör beolvadt az építésvezető munkakörébe, ezáltal a felperes munkaköre megszűnt. Az indokolás kitért arra is, hogy nem áll rendelkezésre más olyan be nem töltött munkakör, amelyben a felperest az alperes foglalkoztatni tudná.
A felperes a keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetését állítva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (2) bekezdése alkalmazását kérte. Hivatkozott az Mt. 76. § (5) bekezdése alapján arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül történt a jogviszonya megszüntetése. Az alperes a felmondás közlésekor és ezt követően is rendelkezett olyan betöltetlen munkakörrel, amelyet az általa ellátott munkakörhöz szükséges képességgel és gyakorlattal be tudott volna tölteni. A felmondás indokolása nem szűkítette le az Mt. 66. § (5) bekezdésben foglalt korlátozásra a felajánlható munkakört, az alperes portás-gondnok, ügyviteli asszisztens, illetve hálózatszerelő és karbantartó munkakörökben foglalkoztatni tudta volna. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint az Mt. 66. § (5) bekezdésében foglaltakat betartotta.
A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.797/2014/9. számú ítéletével kimondta, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és jövedelempótló kártérítés megfizetésére kötelezte perköltséggel együtt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt. 64. § (1) bekezdés b) pontjára, 2. §, 66. § (1)-(2) bekezdés, és a 66. § (5) bekezdésben foglaltakra. A Pp. 164. § (1) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a felperesnek kellett bizonyítania, miszerint a régiós üzletkötő, illetve hálózatszerelő és karbantartó műszerész munkakörök ellátásához szükséges képesség, végzettség, gyakorlat megfelel az általa korábban betöltött beruházási műszaki munkatárs munkakör ellátásához szükséges képzettségnek, végzettségnek, gyakorlatnak. Az alperesnek kellett igazolnia, hogy a felmondás indokolásának második bekezdése valós, azaz a munkaviszony megszüntetésekor nem állt rendelkezésre más olyan be nem töltött munkakör, amelyben a felperest foglalkoztatni tudta volna. A felperes az átszervezés valóságát nem vitatta.
A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.356/2015/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta, a keresetet elutasította, és a felperest együttes első- és másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán az őt terhelő együttes első- és másodfokú eljárási illetéket az állam viseli.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és „elsődlegesen az elsőfokú ítélet jogalap tekintetében teljes, míg összegszerűség tekintetében részleges hatályban történő fenntartását” kérte, illetve ezzel egyező határozat meghozatalát. Másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és ismételt határozat hozatalára utasítását indítványozta. A felperes a felülvizsgálati kérelmében utalt az Mt. 82. § (1) és (2) bekezdésére, 64. § (2) bekezdésére, valamint az Mt. 66. §-ának (5) bekezdésére.
Az alperes azon érvelése, miszerint köztudomású tény, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munkavállaló nem képes hálózatszerelő munkakört ellátni, ezért a felperes részére azt nem ajánlotta fel, szintén nem megalapozott. Egyfelől ilyen köztudomású tény nincs, másrészt az, hogy egy adott munkakört egy adott időpontban ki tölthet be, foglalkozás-egészségügyi szakkérdés. Mivel a felperes a hálózatszerelő munkakörhöz szükséges szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkezett, esetében foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak kellett volna a munkába állás előtt a munkaalkalmasságáról nyilatkozni.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Rögzítette, hogy az Mt. 66. § (5) bekezdése alapján a felperes munkaviszonya csak akkor volt megszüntethető, ha a felmondás közlésekor a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik betöltetlen munkakör. A felmondás indokolása szerint a munkáltatónál szervezeti átalakításra került sor, amelynek következményeként a felperes munkakörét megszüntették. Ennek tényét a felperes maga sem vitatta. A munkáltató felmondásában rögzítette, hogy a feltételeknek megfelelő munkakört felajánlani nem tud, a felmondás szövegezése azonban nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, ahogyan azt a felülvizsgálati kérelem tartalmazza. A munkáltatónak a törvényben előírtaknak megfelelően kellett vizsgálnia a továbbfoglalkoztatás lehetőségét az Mt. 66. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, vagyis csak a munkaszerződésben meghatározottak szerinti utolsó munkahelyen voltak vizsgálandóak a felajánlandó munkakörök. A felmondás szövege nem értelmezhető olyan módon, hogy az alperes a teljes munkáltatót vizsgálta a felajánlható munkakörök tekintetében. Akkor sem értelmezhető a felmondási indok ilyen kiterjesztő módon, ha az Mt. 66. § (5) bekezdését külön az alperes nem nevesítette. A felperes a felülvizsgálati kérelmében sem állította, hogy az abonyi munkavégzési helyen lett volna felajánlható munkakör, ennek hiányában pedig közömbös, hogy a felperes a hálózatszerelő munkakör betöltésére egészségileg alkalmas lett volna, vagy a portás munkakört elláthatta volna, mivel ahhoz nem volt szükség külön végzettségre.
A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül akkor szüntetheti meg a munkáltató működésével összefüggő okból (átszervezés), ha nincs a munkáltatónál a felmondáskor érvényes munkaszerződésben meghatározott munkahelyen a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör. A felmondásnak a felajánlható munkakör hiányára tett megállapítása az Mt. 66. § (5) bekezdésének külön megjelölése nélkül sem értelmezhető kiterjesztő módon, ilyenkor is kizárólag a munkaszerződésben megjelölt munkahely az irányadó.
Budapest, 2016. október 19.
A Kúria Sajtótitkársága