A jogerős határozatot hozó büntetés-végrehajtási bíró illetékes a Bv.törvény 52-70. § szerinti tárgykörben hozott határozatának korrigálására, ha nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
I. A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása kapcsán indult utólagos büntetés-végrehajtási ügyben a B. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja végzésével az ügyet áttette a K. Törvényszék Bv. Csoportjához. E végzés szerint korábban a K. Törvényszék Bv. Csoportja zárta ki a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, ezért a terhelt kérelmét – a fogvatartás helyéhez igazodó általános szabálytól [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés] eltérően a büntetőeljárási törvény különleges eljárásra vonatkozó szabályainak [Be. 555. § (2) bekezdés b) és e) pont] alkalmazásával – az a bíróság illetékes elbírálni, amelyik a támadott határozatot hozta [Bv.tv. 71. § (1) bekezdés].
II. A K. Törvényszék Bv. Csoportja a végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Kúriához felterjesztette. E végzés szerint a fogvatartás helyéhez igazodó általános szabály [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés] alapján a B. Törvényszék Bv. Csoportja illetékes az indítvány elbírálására, mert a Bv.tv. 71. §-a nem határoz meg speciális illetékességet.
III. A Legfőbb Ügyészség átiratában indítványozta a K. Törvényszék Bv. Csoportjának kijelölését.
IV. A Kúria azt állapította meg, hogy a K. Törvényszék Bv. Csoportja illetékes a határozatával kapcsolatos utólagos büntetés-végrehajtási ügy elbírálására.
A K. Törvényszék Bv. Csoportja jogerős végzésével a terheltet a járásbíróság ítéletével kiszabott fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztés kapcsán kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
A terhelt kérelmet terjesztett elő "feltételes visszaterjesztés" érdekében és a büntetés-végrehajtási bíró "elnézését" kérte. A terhelt kérelme úgy értelmezhető, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a biztosítását kérelmezte.
A Bv.tv. a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános szabályai között mondja ki, hogy a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés]. A büntetés-végrehajtási bíró illetékessége főszabályként tehát a fogvatartás helyéhez igazodik.
Ehhez a főszabályhoz képest eltérő, speciális illetékességi szabály, hogy a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag - a Be. XXIX. Fejezetében foglaltak alapján - folytatja le az 52–70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett [Bv.tv. 71. § (1) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a Bv.tv. 52–70. § szerinti tárgykörben – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítását [Bv.tv. 55. § (1) bekezdés] is – hozott törvénysértő határozatát utólag maga korrigálhatja, arra más nem jogosult.
Ez speciális illetékességi szabály. A Be. XXIX. Fejezetében foglalt különleges eljárások tárgyában pedig az a bíróság jár el, amelyik a különleges eljárást megelőzően az ügyben első fokon hozott határozatot [Be. 555. § (2) bekezdés b) pont].
A Bv. törvényjavaslat 71. §-ához fűzött indokolás is leszögezte: ez a rendelkezés „lehetőséget biztosít a bv. bírónak arra, hogy a korábban felsorolt eljárásokban esetlegesen tévesen meghozott határozatát – ügyészi indítványra, vagy hivatalból – korrigálhassa és a törvénynek megfelelő rendelkezést hozzon”.
Összegezve: A K. Törvényszék Bv. Csoportja zárta ki a terheltet a feltételes szabadságra bocsáthatóság lehetőségéből, ezért maga illetékes az annak korrigálására irányuló utólagos eljárás lefolytatására is.
A két törvényszék között ún. negatív illetékességi összeütközés alakult ki.
A Bv.tv. 50. § (6) bekezdése alapján, ha e törvény, vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni. Ennek megfelelően a bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni [Be. 20. § (1) bekezdés]. A kijelölésről a Kúria határoz, ha az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek között merült fel [Be. 20. § (2) bekezdés c) pont].
A Kúria tanácsülésen eljárva a negatív illetékességi összeütközés feloldására a K. Törvényszék Bv. Csoportját jelölte ki.
Budapest, 2017. január 3.
A Kúria Sajtótitkársága