Jelentős ügyek

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a IV. rendű terhelt társaival együtt 40.000 forintért prostitúciós tevékenység folytatása céljából megvásárolta az I. rendű terhelttől annak testvérét, az enyhe és közepes fok határán álló gyengeelméjűségben szenvedő sértettet, akiről fényképeket készítettek és azokat az interneten továbbították ismeretlen címzettekhez.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv a 2016. január 22-én kelt határozatával a 2015. július 28-án kelt elsőfokú határozatot – amelyben az alperes azért szüntette meg a felperes részére 2009. november 1-től folyósított rokkantsági járadékot, mert az egészségkárosodása az elsőfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint nem érte el a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT rendelet (MTr.) 1. § (1) bekezdése által előírt 80%-os mértéket – helybenhagyta az MTr. 2016. január 1-től hatályos 1.

A felperes 1975. január 15-étől állt az alperesnél ügyészségi szolgálati viszonyban. 2010. március 1-jétől a Sz. Nyomozó Ügyészség vezető ügyészeként teljesített szolgálatot. A Legfőbb Ügyész a felperes részére 2015. október 20-án kézbesített intézkedésével ügyészségi szolgálati viszonyát 2016. április 30-ával felmentéssel az Üsztv. 36. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alapján megszüntette, mivel a nyomozó ügyészségek átszervezése miatt felajánlott beosztott ügyészi munkakört nem fogadta el. Az alperes a felperesnek végkielégítést nem fizetett.

Az alperes jogelődje 2016. január 7-én határozatot hozott, amelyben a felperes törvényes képviselője által 2015. december 22-én benyújtott, külföldön történő gyógykezelés engedélyezésére irányuló méltányossági kérelmet – a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX.25.) Korm. rendelet (Kr.) 5. § (1) bekezdése és 9. § (1)-(4) bekezdései alkalmazásával – elutasította. A határozat indokolása szerint az ellátás Magyarországon a társadalombiztosításba nem befogadott, így a hatóságnak a finanszírozási kérelemről a Kr. 9.

Az alperes a 2014. január 31-én kelt határozatával a felperes által foglalkoztatott biztosított részére – a 2007. szeptember 28-án bekövetkezett üzemi baleset miatt – 2009. február 1. és 2014. január 31. között kifizetett 987.513 forint baleseti járadék és a jövőre nézve, az ellátás folyósításáig további havi 15.023 forint megtérítésére kötelezte a felperest.

Az I. rendű felperes 2007. január 1-jén került az S. Rendőrkapitányság vizsgálói beosztásába, 2012. április 15-étől bűnügyi technikus. 2007. február 28-án vizsgálói munkaköri leírást kapott, amely szerint a bűnügyi technikusokat távollétükben helyettesíti. A bűnügyi technikusi munkakörhöz tartozó feladatokat ténylegesen 2010. október 29-én kelt munkaköri leírása alapján végezte. A II. rendű felperest 2009. szeptember 1-jével helyezték át, 2013. február 1-jétől bűnügyi technikus. A felperesek 2014.

[1] A felperes lakossági folyószámláira biztosítási káresemény kifizetése címén különböző összegű utalások érkeztek 2008-2011 években. Az utalásokra 4 magánszemély adott megbízást, a velük szerződéses kapcsolatban álló biztosítóknak a tulajdonukat képező gépjárműveiket ért biztosítási káresemény miatt megállapított kártérítések teljesítése érdekében. A felperes az átutalt összegeket jövedelemként nem vallotta be, azok után személyi jövedelemadót nem fizetett.

A helyi földbizottság, illetve a jogkörében eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az állásfoglalás kiadása során közvetett magánjogi érdekeltként vesz részt az eljárásban, ezért az állásfoglalása nem tekinthető olyan közhatalmi döntésnek, amely a közigazgatási bírósági felülvizsgálat során hatályon kívül helyezhető.

Föld adás-vételéhez való jóváhagyás támogatásának megtagadása a forgalmi érték és a vételár aránytalanságára hivatkozva csak akkor jogszerű, ha egyben igazolható az is, hogy a vevő ezzel meghatározott elővásárlásra jogosultakat tart vissza e joguk gyakorlásától. A föld vételára szakkérdés, elővásárlásra jogosultak ilyen irányú szándéka pedig ténykérdés.

A felperes, mint eladó és a perben nem álló vevő adásvételi szerződést kötöttek az eladó kizárólagos tulajdonát képező termőföldre vonatkozóan. A felek a szerződésben meghatározták a vételárat részletfizetési könnyítéssel.

A felperes 1989-től állt az alperes alkalmazásában, ezen időszak alatt több munkakört látott el. A felperes a K. Szakszervezete (KÉSZ) tagja volt, amely 2009. december 22-étől 23-áig sztrájkot szervezett. A sztrájkot utóbb a bíróságok jogerősen jogellenesnek minősítették. A postavezető 3 munkatárssal együtt a felperes jogviszonyát emiatt 2010. január 7-én megszüntette. Utóbb országos egyeztetés eredményeként a sztrájkszervezők munkaviszonyait az alperes országszerte helyreállította, így a felperes továbbfoglalkoztatását is biztosította. Az alperes nevében a postavezető 2015.