Régi neve: Elvi ügyek
A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban hivatkozott visszaviteli kötelezettség intézménye a közjog által szabályozott, nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel.
Nem csupán az ügydöntő határozat meghozatalakor, hanem a teljes bírósági eljárás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a terhelt esetében az elkövetéskori vagy az elbíráláskori Btk. rendelkezései az irányadók.
A járási ügyészség az I. és II. rendű terhelttel szemben a Btk. 399. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő társtettesként, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat.
A járásbíróság ítéletével a terheltek bűnösségét eszerint állapította meg, és velük szemben pénzbüntetést szabott ki.
A Németországi Szövetségi Köztársaság T. Járásbírósága ítéletével a II. rendű terheltet csoportos lopásban megállapodás miatt hat hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
A hivatali visszaélés akkor állapítható meg, ha a terhelt cselekménye közvetlen hatással van a hivatalos személy közfeladatot ellátó tevékenységére, és ezen keresztül sérti vagy veszélyezteti az állami szerv működésének rendjét és a törvényességbe vetett közbizalmat.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az I., II. és III. rendű terhelteket az ellenük hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. § a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
Nem követi el a tiltott adatszerzés bűntettét aki munkahelyének egyik helyiségében mozgásérzékelős, felvételek készítéséra alkalmas kamerát szerel fel, annak érdekében, hogy az ott történteket rögzítse.
A terheltet a járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott jogerős végzésével a Btk. 422.§ (1) bekezdés b) pontjába ütköző tiltott adatszerzés bűntette miatt 1 év 6 hónap időtartamra próbára bocsátotta.
A járásbíróság a 2016. július 7-én kelt ítéletével, illetve a törvényszék a 2016. november 16-án jogerős végzésével a terheltet a Btk. 227.§ (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő 2 rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, egyben a garázdaság szabálysértése miatt indított büntető eljárást megszüntette.
A törvényszék a 2014. január 31. napján kihirdetett ítéletével a terheltet a Btk. (2012. évi C. törvény) 164. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő testi sértés bűntette miatt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, az emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Megvalósítja a közveszéllyel fenyegetés bűntettét aki az USA Nagykövetségén arra hivatkozik, hogy bomba van a cipőjében.
Fenyegetésnek minősül minden olyan látszat keltése amely nem kifejezett tényközléssel utal azokra a valótlan és váratlan eseményekre, körülményekre, amelyek alkalmasak arra, hogy a közlés címzettjében a valóságnak meg nem felelő képzet keletkezzék.
Ha többvádlottas ügyben valamely terhelt és védője részvétele kötelező, szabályszerű idézésük hiányában távollétükben tárgyalás nem tartható.
I. A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletével a XIII. rendű terhelt bűnösségét megállapította, és vele szemben büntetést szabott ki.
II. A jogerős ítélet ellen a XIII. rendű terhelt és védője nyújtott be közös felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy az elsőfokú tárgyalás olyan személy távollétében került megtartásra, akinek a részvétele a törvény alapján kötelező.
Az egy rendbeli bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló polgári jogi igény részigényei összeszámítva képezik az illetékalapot, s az illeték nem haladhatja meg a törvényi maximumot.