Az alperes jogelődje 2016. január 7-én határozatot hozott, amelyben a felperes törvényes képviselője által 2015. december 22-én benyújtott, külföldön történő gyógykezelés engedélyezésére irányuló méltányossági kérelmet – a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX.25.) Korm. rendelet (Kr.) 5. § (1) bekezdése és 9. § (1)-(4) bekezdései alkalmazásával – elutasította. A határozat indokolása szerint az ellátás Magyarországon a társadalombiztosításba nem befogadott, így a hatóságnak a finanszírozási kérelemről a Kr. 9. §-a alapján méltányossági eljárásban kellett döntenie. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédiai tagozata a Kr. 5. számú melléklete szerinti szakvéleményben azt állapította meg, hogy az igényelt ellátás szakmailag nem elfogadott, mert a Nazarev-féle műtéti technika szakmailag nem alátámasztott, ezért a külföldi gyógykezelés feltételeként jogszabályban előírt kettős kötelezettség nem teljesül. A felperes a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát semmisségi ok fennállására hivatkozva azért kérte, mert a döntés megalapozatlan szakvéleményen alapult. Az eljárásban az Egészségügyi Szakmai Kollégium több tagozatát érintő szakkérdést kellett tisztázni, ezért az alperesnek az egészségügyi szakmai kollégium működéséről szóló 12/2011. (III.30.) NEFMI rendelet (NEFMIr.) alapján az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökségének megkeresésével kellett volna döntenie a kérelméről. A munkaügyi bíróság az elutasító határozatot és az eljárás során hozott végzést, amelyben az alperes az ellátás magyarországi társadalombiztosításba nem befogadott voltát megállapította és a kérelmet a Kollégium Ortopédiai tagozatának a Kr. 5. számú melléklet kitöltése érdekében továbbította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 121. § (1) bekezdés c) pontja szerinti semmisségi ok fennállása miatt hatályon kívül helyezte. Az ítéleti érvelés szerint az alperes a per során bírói felhívás ellenére sem tudta feloldani a Kr. 5. számú melléklete szerinti nyomtatvány II.1. pontjában szereplő azon ellentmondást, miszerint az Ortopédiai Szakmai Kollégium az érintett ügy tárgyalása előtt több mint egy évvel, 2015. január 12-én a perbeli műtét véleményezését nem tartotta ortopéd szakterületi kérdésnek, ugyanakkor szakmailag állást foglalt és a beavatkozást szakmailag nem elfogadhatóként definiálta. A szakmai véleményben megállapított inkompetencia és szakmai állásfoglalás a Kr. 9. § (7) bekezdése szerinti nem egyértelmű tagozati véleménynek felel meg, amely esetben az Egészségügyi Kollégium elnöksége megkeresésének lett volna helye. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben – vitatva a szakhatóság bevonására irányuló kötelezettség megszegése miatti semmisségi ok fennállását – az Ebtv. 77. § (2) bekezdése, a Ket. 121. § (1) bekezdése, a Pp. 206. §-a, 221. § (1) bekezdése és a Kr. 9. § (4) bekezdése megsértését kifogásolta. A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának megalapozásául szolgáló előzetes kérdésben közvetve állást foglalt, a rendelkezést alkalmazta, arról azonban, hogy a Kr. alapján kiadott véleményt milyen jogszabályok alapján, mely jogértelmezés eredményeként tekintette szakhatósági állásfoglalásnak, ítéletében nem adott számot. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban vitás kérdés eldöntése szempontjából releváns jogszabályi rendelkezések, a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdése, 44. § (6) bekezdése, a Kr. 9. § (1)-(7) bekezdése, 5. és 6. számú mellékletei egybevetésével megállapította, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium, illetve annak tagozatai szakhatóságnak, a tagozatok, az Elnökség Kr. szerinti véleményei, illetve javaslatai szakhatósági állásfoglalásnak nem tekinthetők. A Ket-ben megjelölt jogalkotó szervek (a törvényhozó, illetve a Kormány) az Egészségügyi Szakmai Kollégium, illetve tagozatai szakhatóságkénti kijelöléséről nem rendelkezett, a Szakmai Kollégium tagozatai és elnöksége a szakkérdésben adott javaslatok, illetve vélemények előterjesztésére a Kr. 5. számú mellékletében meghatározott, a Ket. 44. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérő formában és tartalommal kötelesek. Olyan rendelkezést, amelyből a szakmai testület közigazgatási hatósági, szakhatósági jogkörrel való felruházása, szakhatósági állásfoglalás kiadására való felhatalmazása megállapítható lenne, törvény vagy kormányrendelet nem tartalmaz. A méltányosságból nyújtható egészségbiztosítási ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozatok ellen a törvényhozó korlátozottan enged jogorvoslatot: a döntés elleni fellebbezés lehetőségét kizárja, és a döntés bírósági felülvizsgálatát is csak a legsúlyosabb jogsértések esetében, semmisségi okra hivatkozással teszi lehetővé [Ebtv. 77. § (2) bekezdés]; a Kr. 9. § (6) bekezdésének megsértése nem tartozik e körbe. Miután a külföldi gyógykezelés méltányosságból történő engedélyezése iránti eljárásban orvos-szakmai kérdésekben véleményt nyilvánító, illetve javaslatot tevő szakmai testület (Egészségügyi Szakmai Kollégium, tagozat) nem minősül szakhatóságnak, a társadalombiztosítási szerv döntése a Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szakhatóság bevonására, állásfoglalása figyelmen kívül hagyására vonatkozó semmisségi ok fennállása miatt nem helyezhető hatályon kívül. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A döntés elvi tartalma
A külföldi gyógykezelés méltányosságból történő engedélyezése iránti eljárásban orvos-szakmai kérdésekben véleményt nyilvánító, illetve javaslatot tevő szakmai testület (Egészségügyi Szakmai Kollégium, tagozat) nem minősül szakhatóságnak, ezért a társadalombiztosítási szerv döntése a Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szakhatóság bevonására, állásfoglalása figyelmen kívül hagyására vonatkozó semmisségi ok fennállása miatt nem helyezhető hatályon kívül [Ebtv. 77. § (2) bekezdés, Ket. 44. § (1)-(2), (6) bekezdés, Kr. 9. § (1)-(7) bekezdés].
Budapest, 2017. július 18.
A Kúria Sajtótitkársága