Régi neve: Elvi ügyek
A Legfelsőbb Bíróság 2010. október 27-én az ELMŰ Hálózati Kft. és a Magyar Energia Hivatal (MEH) közötti két közigazgatási perben a Fővárosi Ítélőtábla ítéleteit hatályában fenntartó döntést hozott.
Gonda László és társai felpereseknek, a Budapesti Rendőrfőkapitányság alperes ellen a 2006. október 23-ai rendezvények feloszlatása tárgyában indult ügyében a Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 21. napján délelőtt 9 órai kezdettel tárgyalást tart.
A tárgyalás helye: Budapest, V. kerület Markó u. 16. földszinti nagy tárgyalóterem.
A 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került „őszödi” miniszterelnöki beszéd miatt, aznap este a gyülekezési jogról szóló törvény /Gytv./ hatálya alá tartozó rendezvény kezdődött a Kossuth téren a Parlament előtt, amely a következő napokban is folytatódott.
Az egyik felperes szervezőként a rendőrségnél bejelentette, hogy 2006. szeptember 27. és október 25. között folyamatos tüntetést tart a Kossuth téren. A demonstrálók sátrakat, színpadot, illemhelyet állítottak fel a helyszínen. Ezt a hatóságok tudomásul vették.
A Legfelsőbb Bíróság 2010. március 17-én tartott zárt tárgyaláson meghozott ítéletével hatályon kívül helyezte a Honvédelmi Miniszter határozatát, melyben a Pécs Tubes tetőre radarállomás megépítését engedélyezte.
A felperesek keresete arra irányult, hogy az alperes a rendes munkaidejüket meghaladó ügyelet teljes idejére rendkívüli munkadíjazást fizessen 2004. május 1-jétől a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-i 93/104/EK tanácsi irányelv, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezései alapján.
Elvi jelentőségű, a Kúria M.I. tanácsa által 2012. június 27-én megtartott tárgyaláson kihirdetett Mfv.I.10.409/2011. számú ügyről.
A felperes a keresetében az alperes 2009. július 17-én kézbesített rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményei alkalmazását és prémium megfizetését kérte.
Az ingatlan-nyilvántartás szerint a perbeli, erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlan a Magyar Állam I. rendű alperes tulajdonában áll, kezelője 1974. február 26. napjától jelenleg is a II. rendű alperes jogelődje: a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság. A II. rendű alperes jogelődje 1996. október 9. napján ideiglenes vagyonkezelői szerződést kötött az I. rendű alperes képviselőjével. A felperes a 2006. december 22. napján megtartott árverésen megvásárolta az ingatlant az I. rendű alperestől.
Egy közjegyzői okiratba foglaltan három szerződés megkötésére került sor. A szerződésben egyrészt az I. és a II. r. alperes között kölcsönszerződés megkötésére került sor, másrészt a II. r. alperes által felvett kölcsön fedezeteként jelzálogjog alapítására került sor a felperes ingatlana terhére, valamint az I. r. alperes vételi jogot kötött ki a felperes ingatlanára.
Az alperes a 2000. október 26-án közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés szerint 39 millió forint kölcsönt nyújtott az adós kft-nek, amely kölcsön visszafizetését - továbbiak mellett - a felperes készfizető kezessége biztosította. Az adós kft. 2002. december 31. napjával felszámolás alá került, 2005. május 25-i hatállyal törölték a cégjegyzékből. Az alperes 2006. április 12-én a kölcsönszerződés záradékolásával a végrehajtás elrendelését kérte a készfizető kezes felperes ellen.
A felperes keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte.