Régi neve: Elvi ügyek
A felperesek keresete arra irányult, hogy az alperes a rendes munkaidejüket meghaladó ügyelet teljes idejére rendkívüli munkadíjazást fizessen 2004. május 1-jétől a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-i 93/104/EK tanácsi irányelv, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezései alapján.
Elvi jelentőségű, a Kúria M.I. tanácsa által 2012. június 27-én megtartott tárgyaláson kihirdetett Mfv.I.10.409/2011. számú ügyről.
A felperes a keresetében az alperes 2009. július 17-én kézbesített rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményei alkalmazását és prémium megfizetését kérte.
Az ingatlan-nyilvántartás szerint a perbeli, erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlan a Magyar Állam I. rendű alperes tulajdonában áll, kezelője 1974. február 26. napjától jelenleg is a II. rendű alperes jogelődje: a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság. A II. rendű alperes jogelődje 1996. október 9. napján ideiglenes vagyonkezelői szerződést kötött az I. rendű alperes képviselőjével. A felperes a 2006. december 22. napján megtartott árverésen megvásárolta az ingatlant az I. rendű alperestől.
Egy közjegyzői okiratba foglaltan három szerződés megkötésére került sor. A szerződésben egyrészt az I. és a II. r. alperes között kölcsönszerződés megkötésére került sor, másrészt a II. r. alperes által felvett kölcsön fedezeteként jelzálogjog alapítására került sor a felperes ingatlana terhére, valamint az I. r. alperes vételi jogot kötött ki a felperes ingatlanára.
Az alperes a 2000. október 26-án közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés szerint 39 millió forint kölcsönt nyújtott az adós kft-nek, amely kölcsön visszafizetését - továbbiak mellett - a felperes készfizető kezessége biztosította. Az adós kft. 2002. december 31. napjával felszámolás alá került, 2005. május 25-i hatállyal törölték a cégjegyzékből. Az alperes 2006. április 12-én a kölcsönszerződés záradékolásával a végrehajtás elrendelését kérte a készfizető kezes felperes ellen.
A felperes keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte.
A Pfv.IV.20.157/2012.
A villamos energia áthozatalát biztosító szerződés nem teremt arra jogcímet, hogy a vevő olyan energia áthozatalához szükséges engedély kiadását (kódokat) is követelje, amelyre a megállapodás nem terjedt ki. Ha a vevő többlet energiát vásárol, azt, a saját kockázatára teszi. Ha a rendszerirányítónak nincs megállapodása a másik rendszerirányítóval arra nézve, hogy milyen mennyiségű energia áthozatali jog illeti meg az egyes energiakereskedőket, a rendszerirányító akkor jár el helyesen, ha a jogosultságokat akció tartásával osztja szét, illetve állapítja meg. (Ptk.
Ha a korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagja, saját gazdasági érdekeit társasága érdekei elé helyezve, annak terhére hátrányos üzletpolitikát folytat, és az, ennek következtében felszámolás alá kerül, a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért a felszámolási eljárás befejezése után felelősséggel tartozik. A hátrányos üzletpolitika azzal is megvalósítható, hogy a társaság veszteségeinek rendezése, vagy a társaság megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. (1991. évi XLIX. tv. 63.§ (2) bekezdése, 2006. évi IV.tv. 54.§ (2) bekezdése)
A MABISZ felperes keresetében a károkozó személy I. r., illetve a MÁV Általános Biztosító Egyesület II. r. alperesekkel szemben kártérítés megfizetése iránt indított pert. Keresetében az általa az Angol Nemzeti Irodának megtérített összeg és annak kamatai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az I. és II. r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte a kártérítésre. A jogerős ítélettel szemben az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
A felperes és az alperes egy korlátolt felelősségű társaság tulajdonosaiként a társasági szerződésben megállapodtak arról, hogy a társaság által gyártott termékeket melyikük mely országokban forgalmazhatja kizárólagosan.
A 2003-ban kötött adásvételi szerződés alapján az alperes megvásárolta a felperes üzletrészeit a gyártó társaságban egy 100.000 forint névértékű üzletrész kivételével, erre azonban vételi jogot kötöttek ki az alperes javára. A társasági szerződésben a forgalmazási jogokat újraszabályozták.