A 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került „őszödi” miniszterelnöki beszéd miatt, aznap este a gyülekezési jogról szóló törvény /Gytv./ hatálya alá tartozó rendezvény kezdődött a Kossuth téren a Parlament előtt, amely a következő napokban is folytatódott.
Az egyik felperes szervezőként a rendőrségnél bejelentette, hogy 2006. szeptember 27. és október 25. között folyamatos tüntetést tart a Kossuth téren. A demonstrálók sátrakat, színpadot, illemhelyet állítottak fel a helyszínen. Ezt a hatóságok tudomásul vették.
2006. október 23-án, a tiltakozók a kora délutáni óráktól kulturális és politikai rendezvényt kívántak tartani, a Miniszterelnöki Hivatal /MeH/ pedig a nemzeti ünnep központi állami rendezvényeit akarta lebonyolítani, ahol a meghívottak között mintegy 50 védett személy is volt. A MeH 2006. október 20. és november 4. közötti időtartamra területfoglalási engedéllyel rendelkezett, amely a Kossuth térre bejelentett demonstráció helyszínét is magában foglalta. A rendőrség, a rendezvény szervezői és a MeH képviselője megállapodtak, hogy a rendőrség 23-án hajnalban tűzszerészeti és biztonsági átvizsgálást tart, majd a területet a demonstrálók rendelkezésére bocsátja.
A rendőrség az átvizsgálás során az emberi élet kioltására, illetve testi sértés okozására alkalmas tárgyakat is talált. (fejszéket, nagy pengehosszúságú késeket, különböző méretű fémgolyókat etc.) Ezt követően a rendezvényt feloszlatta, mert úgy ítélte meg, hogy a tüntetők felfegyverkeztek és a rendezvény békés jellegét elveszítette. A résztvevők nem hagyták el a helyszínt, ezért a rendőrség őket a Bajcsy-Zsilinszky út irányába kiszorította, majd kordonnal lezárta a Kossuth teret és a környező utcákat.
A nemzeti ünnep reggelén a tér lezárása miatt többen összegyűltek a környező utcákban. A rendőrség a tiltakozásokat gyűlésnek tekintette és feloszlatta, mivel azok nem voltak bejelentve és álláspontjuk szerint békés jellegüket is elveszítették.
Délután három óra után 500-1000 fő gyűlt össze a BajcsyZsilinszky út - Alkotmány utca sarkánál a Kossuth téri rendezvény folytatása céljából.A tüntetők az Alkotmány utcában felállított kordont bedöntötték és elindultak a Kossuth tér felé. A rendőrség ezt megakadályozta és a résztvevőket a Bajcsy-Zsilinszky útra szorította ki, majd a Deák tér irányába egészen az Astoriáig folytatta a tömegoszlatást.
A demonstrálók a törvényes határidőn belül a Fővárosi Bírósághoz fordultak, mert szerintük a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a 2006. október 23.-ai Kossuth téri, valamint délután az Alkotmány utcai rendezvényüket, megsértve ezzel az Alkotmányt és az Európai Emberi Jogi Egyezményt.
A gyülekezési jogról szóló törvény biztosítja a rendezvény részvevőjének azt a jogot, hogy – a rendezvény feloszlatása esetén – pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt, amely perben bíróság kizárólag a sérelmezett feloszlatás jogszerűségét vizsgálhatja. Ezért az elsőfokú bíróság nem foglalkozott és nem foglalkozhatott az oszlatás során esetlegesen alkalmazott kényszerintézkedések megválasztásával, a kényszerintézkedés végrehajtásának törvényességével, így a rendőrök azonosíthatóságával sem.
A Fővárosi Bíróság a demonstrálók keresetét elutasította.Megállapította, hogy a rendőrség a Kossuth téri demonstráció vonatkozásában helytállóan értékelte úgy a helyzetet, hogy a rendezvény békés jellege megszűnt, mert a demonstrálók azon felfegyverkezve vettek részt. Mind az Egyezmény, mind a Gytv. csak a békés demonstrációt védi.
Ugyanakkor rámutatott: önmagában az, hogy nem jelentették be az október 23.-ai délelőtti és délutáni tiltakozásokat, nem elegendő ok a rendőrség fellépésére, tekintettel az Emberi Jogok Európai Bírósága által tárgyalt ún. Bukta ügyre. (A strasbourgi bíróság a Bukta és társai kontra Magyarország-ügyben azért marasztalta el a magyar államot, mert a rendőrség 2002 decemberében feloszlatta a Medgyessy Péter miniszterelnök ellen, a Kempinski szálloda előtt demonstrálók be nem jelentett, spontán gyülekezését.) A rendőrség az Alkotmány utcai gyülekezés feloszlatásával kapcsolatban csak a rendezvény békés jellegének megszűnésére hivatkozhatott volna.Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az Alkotmány utcai rendőrségi feloszlatás azért tekinthető jogszerűnek, mert a tüntetés a felállított kordon áttörésével békés jellegét elveszítette.
A felperesek a fővárosi bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, amelyben az összes október 23-án történt rendőri feloszlatás jogellenességének megállapítását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság kizárólag az oszlatások jogszerűségét vizsgálja. Az oszlatás során alkalmazott rendőri intézkedések jogszerűsége a per tárgyát nem képezi.
Budapest, 2010. szeptember 16.