Jelentős ügyek

Az ingatlan-nyilvántartáshoz közbizalmi hatás fűződik, ezért fontos követelmény, hogy a bejegyezhető jogokat, feljegyezhető tényeket és a benne feltüntetett adatokat helyesen tartalmazza. Ha az ingatlan-nyilvántartás téves jog, tény adat bejegyzés (feljegyzés) vagy az ingatlan-nyilvántartási térkép hibája miatt helytelen, kiigazítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62.§ (1) bekezdésének c) pontjának megfelelő keresettel történhet.

Az ügyben elvi kérdésként merült fel: megtagadhatja-e a bíróság kép- és hangfelvétel készítését, ha a rendőrség képviseletében eljáró jogtanácsos nem járult hozzá ahhoz, hogy a sajtó jelenlévő képviselője róla kép- és hangfelvételt készítsen. A fenti ügyben a tanács elnöke a kép- és hangfelvétel készítését megtiltotta, függetlenül attól, hogy a Pp. 134/A. § (3) bekezdése szerint a sajtó az állami feladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül is készíthet kép-, illetve hangfelvételt.

A 2002-ben házasság felbontása és járulékai iránt indított perben a felperes 2003-ban terjesztette elő a házassági vagyonjogi igények rendezése iránti keresetét, amelyet az alperes viszontkeresetében maga is érvényesített. A felek közös tulajdonában lévő ingatlan valós tulajdoni hányadainak megállapítása érdekében a bíróságok 1980-ra visszamenően folytattak le bizonyítást, amikor a házastársak – mindkét oldalról szülői támogatással és közös hitelfelvétellel – azt a lakást szerezték, amelynek helyébe a perbeli ingatlan lépett.

Az I. alperesi részvénytársaság tőkeemelése folytán az I. r. felperest megilletett 3765 db. az I. r. alperesi részvénytársaságban levő 10.000 Ft névértékű, dematerializált törzsrészvény, az I. r. felperest a fenti részvények tulajdonosának az I. r. alperes elismerte. A fenti mennyiségű törzsrészvény jóváírása azonban még sem történt meg az I. r. felperes értékpapírszámláján, mert a többek között az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött szindikátusi szerződés szerinti elszámolás folytán az I. r. alperes azt állapította meg, hogy meghatározott mennyiségű részvények az I. r.

A fogyasztónak minősülő felperes keresetében a felek között 2007. október 16-án megkötött hitel és zálogszerződés egyes rendelkezései részleges érvénytelenségének megállapítását kérte részben a hivatkozott rendelkezések jóerkölcsbe ütközése miatt részben arra hivatkozva, hogy azok tisztességtelen kikötést tartalmaznak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A perben eljárt elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A felperes keresetében a Ptk. 81. §-ára és a 86. § (4) bekezdésére hivatkozva állította, hogy az alperesek az üzleti titkai, valamint a gazdasági, műszaki és szervezési ismeretei birtokába jutottak és azzal visszaéltek. Ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján az objektív és szubjektív szankciók alkalmazását kérte.

A felperesek kereseti kérelmükben a Ptk.348.§-ára és a Ptk.350.§-ára alapítottan az alperes biztosítót az általa alkalmazott illetve megbízása alapján eljáró biztosítási ügynöknek 2.800.165.819 forint befizetett díj és elmaradt haszon kártérítésként való megfizetésére kérték kötelezni.

A jogerős közbenső ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét, amelyben megállapította: az alperes köteles az I.-X.r. illetve a XII.-XXXI.r. felpereseknek a S. J. és a SIPI-AEGON Bt által okozott károk megtérítésére.

A Kúria a felülvizsgálati eljárása során 2012. február 7-én hozott végzésében kifejtette, hogy a pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor.

Az alperes – alkalmazottain keresztül – jelentős kárt okozott a befektetőinek, egyebek között a felperesnek is, ezért a felperes választottbírósági eljárást indított az alperessel szemben.

Az első választottbírósági eljárásban általános kártérítés jogcímen megállapított, és az alperes által kifizetett tőke és kamatai után a felperesnek adót kellett fizetnie.

Az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság “felszámolás alatt” felperesnek a Nitrogénművek Vegyipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a felperes kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett Választottbíróság VB/09208 számú ítéletének érvénytelenítését.