Jelentős ügyek

A felperes önkormányzat – évekkel korábban elfogadott rendezési tervével összhangban – új lakótelkeket kívánt kialakítani az alperesek tulajdonában álló ingatlanból. Miután a megállapodás aláírása a 43 tulajdonostárs közül az I-II. rendű alperesek miatt meghiúsult, a felperes először csereszerződés, majd adásvételi szerződések útján megszerezte az ingatlan tulajdoni hányadát és keresetet nyújtott be, amelyben az ingatlan természetbeni megosztását kérte.

A perben a Magyar Állam mint szükségképpeni örökös annak az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, melyben az örökhagyó havi 5.000 forint életjáradék fejében tette örökösévé az alperest. Tekintve, hogy ilyen tárgyban közzétett bírósági határozat nem ismert, a felperes a felülvizsgálati kérelmében részletesen foglalkozott az ügy elvi és gyakorlati jelentőségével. Álláspontja szerint ugyanis, ha a Kúria az ügyben felmerült elvi kérdésekre választ ad a határozatában, akkor a részéről nagyszámú, hasonló tényállású ügyben kerülhető el a perindítás.

A lakás kiürítése iránt indított felülvizsgálati eljárásban – egyebek mellett – a haszonélvezeti jog gyakorlásáról kellett dönteni abban az esetben, amikor az ingatlan egy meghatározott eszmei hányadán egyszerre két személyt – a felperest és az I. rendű alperest is – özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő I-III. rendű alperesek azt kifogásolták, hogy az ügyben eljárt bíróságok álláspontját semmilyen törvényhely nem támasztja alá, számukra az nem elfogadható „csak azért, mert a bíróság mondja”.

A Kúriának a közös tulajdon megszüntetése iránt indított felülvizsgálati eljárásban a 2012. április 18-án megtartott tárgyaláson a következő jogkérdésekben kellett állást foglalnia:

I.A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V.19.) PK vélemény 2. pontja értelmezhető-e úgy, hogy a megváltott tulajdoni hányad ellenértékét minden esetben az ingatlan egészének értéke alapján – azt a tulajdoni hányadok szerint felosztva - kell meghatározni.

A felperesek a 2008. május 19-én kelt adásvételi szerződéssel 8.500.000 forint vételár ellenében megvásároltak az alperestől egy használt lakóházas ingatlant. 2008. őszén, a fűtési szezon megkezdését követően azonban a felperesek azt észlelték, hogy az épület falai vizesednek, penészesednek és repedeznek. Ezt követően a hiba mértékének, okának és javíthatóságának tisztázása érdekében szakértői véleményt szereztek be, majd 2009. február 03-án kezdeményezték az alperesnél a hibás teljesítés peren kívüli orvoslását. Az alperes azonban a 2009.

A felperes, mint végrehajtást kérő által indított végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó telefonon és faxon értesítette az ügyvéd foglalkozású alperest, hogy lefoglalja az adósnak a nála (ügyvédi letétben) elhelyezett pénzösszegét, és a követelés lefoglalásáról szóló értesítést ugyanaznap postán is megküldte az alperes részére. Az alperes három nappal a postai kézbesítést megelőzően, azonban a végrehajtói irat „faxolását” követően, a letétben elhelyezett összegből - megbízási szerződés alapján - harmadik személy számára kifizetést teljesített.

Az ingatlan-nyilvántartáshoz közbizalmi hatás fűződik, ezért fontos követelmény, hogy a bejegyezhető jogokat, feljegyezhető tényeket és a benne feltüntetett adatokat helyesen tartalmazza. Ha az ingatlan-nyilvántartás téves jog, tény adat bejegyzés (feljegyzés) vagy az ingatlan-nyilvántartási térkép hibája miatt helytelen, kiigazítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62.§ (1) bekezdésének c) pontjának megfelelő keresettel történhet.

Az ügyben elvi kérdésként merült fel: megtagadhatja-e a bíróság kép- és hangfelvétel készítését, ha a rendőrség képviseletében eljáró jogtanácsos nem járult hozzá ahhoz, hogy a sajtó jelenlévő képviselője róla kép- és hangfelvételt készítsen. A fenti ügyben a tanács elnöke a kép- és hangfelvétel készítését megtiltotta, függetlenül attól, hogy a Pp. 134/A. § (3) bekezdése szerint a sajtó az állami feladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül is készíthet kép-, illetve hangfelvételt.

A 2002-ben házasság felbontása és járulékai iránt indított perben a felperes 2003-ban terjesztette elő a házassági vagyonjogi igények rendezése iránti keresetét, amelyet az alperes viszontkeresetében maga is érvényesített. A felek közös tulajdonában lévő ingatlan valós tulajdoni hányadainak megállapítása érdekében a bíróságok 1980-ra visszamenően folytattak le bizonyítást, amikor a házastársak – mindkét oldalról szülői támogatással és közös hitelfelvétellel – azt a lakást szerezték, amelynek helyébe a perbeli ingatlan lépett.

Az I. alperesi részvénytársaság tőkeemelése folytán az I. r. felperest megilletett 3765 db. az I. r. alperesi részvénytársaságban levő 10.000 Ft névértékű, dematerializált törzsrészvény, az I. r. felperest a fenti részvények tulajdonosának az I. r. alperes elismerte. A fenti mennyiségű törzsrészvény jóváírása azonban még sem történt meg az I. r. felperes értékpapírszámláján, mert a többek között az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött szindikátusi szerződés szerinti elszámolás folytán az I. r. alperes azt állapította meg, hogy meghatározott mennyiségű részvények az I. r.