Régi neve: Elvi ügyek
A vámhatóság elévülésre alapítottan rendelkezett az ügyféli követelés törléséről, és mivel a felperes vitatta e rendelkezés jogszerűségét, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett az elévülést szabályozó, alkalmazandó jogszabályokban foglalt feltételek teljesültségét.
Az adóhatóság határozatában a felperes terhére adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A másodfokú adóhatóság (alperes) megsemmisítette az első fokú határozat adóbírságra vonatkozó részét és e körben új eljárást rendelt el, ezt meghaladóan az első fokú határozatot helyben hagyta.
Az első fokú adóhatóság az új eljárás eredményeként hozott határozatában ismét kötelezte a felperest adóbírság megfizetésére, és az alperes ezt a határozatot helybenhagyta.
Az adóhatóság (alperes) határozatában az egyéni vállalkozó (adózó) terhére 14.725.096 Ft adókülönbözetet írt elő, 7.354.956 Ft adóbírságot szabott ki, 6.248.234 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes eljárása során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108.§-ára alapítottan becslést alkalmazott.
Az adózó az alperes határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett.
Az adóhatóság (alperes) fizetési meghagyásában kötelezte a felperest - vagyoni értékű jog megszerzése után - 1.606.311 Ft illeték megfizetésére. Döntésének indokolása szerint a felperes az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján – mint az ingatlanon létesített felülépítmény tulajdonosa - ingyenes földhasználati jogot szerzett az ingatlan teljes területére. A felek a szerződésben a földhasználati jogot 15 évre alapították azzal, hogy az ingyenes földhasználati jog 2024. augusztus 19. napjáig illeti meg a felperest. Az alperes a felperes fizetési kötelezettségét az illetékről szóló 1990.
A felperes és az alperes között létrejött kölcsönszerződésre tekintettel az alperes a felperes részére vételi jogot engedett az ingatlanára. A megállapodás szerint a vételi jogot akkor lehet gyakorolni, ha a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségének az alperes az esedékességkor nem tenne eleget.
A teljesítési határidő lejártát követően az alperes nem fizette meg tartozását.
A Kúria a közösség tagja elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt fk. R. József és társai ügyében a Fővárosi Főügyészség által – a terheltek terhére - benyújtott felülvizsgálati indítvány folytán nyilvános ülést tartott 2013. február 7. napján.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mint alperesi hatóság egyes frekvenciablokkok frekvenciahasználati jogosultságának – árverési eljárás keretében történő – értékesítése tárgyában a határozatában megjelölt frekvenciablokkok tekintetében az árverési eljárás nyertesévé nyilvánította a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t, a Vodafone Magyarország Zrt.-t, valamint az MPVI Mobil Zrt.-t. Határozatában az MPVI Mobil Zrt. versenyhátrányának csökkentése érdekében belföldi barangolási (roaming) szolgáltatás nyújtására kötelezte a piacon jelenlévő szolgáltatókat.
A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében [Btk. 171. § (1) bekezdés], és ezért őt önálló mellékbüntetésként az orvosi foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte, valamint kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.
A megyei bíróság az orvosi foglalkozástól eltiltást 2 év tartamúra enyhítette, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A Kúria a több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt M. R. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. r. terhelt és védője által, a XV. r. terhelt védője útján, a XVI. r. terhelt védője útján, a XVII. r. terhelt védője útján, a XIX. r. terhelt által, a XXI. r. terhelt védője által, a XXV. r. terhelt által és a XXVII. r. terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány folytán nyilvános ülést tartott 2013. január 31. és február 24. napján.
A városi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 271. § (1) bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 324. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont], ezért egy évre próbára bocsátotta és a terhelttel szemben 52.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.