Jelentős ügyek

A bank (felperes) 2008. október 10-én, 17-én a 2023/A magyar államkötvénnyel tranzakciókat hajtott végre a ContiCap rendszerben. Ügyleteit más piaci szereplő vételi ajánlatainak elfogadásával kötötte meg október 15-i és 20-i elszámolási határidővel 5.000.000.000. és 450.000.000 HUF névértéken. A felperes, amikor a vételi ajánlatokat elfogadta nettó rövid pozícióban volt a kötvények vonatkozásában, ezért ahhoz, hogy szállítási kötelezettségét teljesítse 2008.

A perben nem álló fogyasztó 2009. augusztus 14-én 2 db, a felperes által forgalmazott Karancs típusú elektromos tűzhelyet vásárolt, összesen 79.980 Ft-ért. A tűzhelyek üzembe helyezését a fogyasztó által felkért egyéni vállalkozó végezte.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szabadalmaztatásra bejelentette a találmányát, amelyre ideiglenes oltalmat kapott, azonban az MSZH a hetedik évi fenntartási díj meg nem fizetése miatt a szabadalmat keletkezésére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A bejelentést követően a szabadalmi bejelentés nyilvánosságra került.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a román állampolgár, de Magyarországon dolgozó felperes egy gépkocsi utasaként balesetet szenvedett, amelyből eredő kárait a biztosító alperes megtérítette. Nem térítette meg azonban a felelősségbiztosítás alapján a keresetveszteségből eredő kárait, illetve járadékigényét.

A II.r. alperes felszámolója többszöri kísérlet után pályázati eljárás lefolytatásával értékesítette az adós két, egymás mellett levő ingatlanát az I.r. alperes számára 33 millió forintért. A befolyt vételárnak – a felszámolói díj és a költségek levonása után - fennmaradt részét a felperes jelzálogjogosult részére kifizette.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a hitelintézetnek az állami kezességvállalással történő hitelezés teljes folyamatában a hatályos jogi szabályozás szerint kell eljárnia, folyamatban lévő építkezéshez kért kölcsön kihelyezett mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a jogszabályban maximált építési költségmérték mellett a már megépített építményrész bekerülési értékére is.

Tájékoztató a Kúria közigazgatási perben meghozott ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény eltérő szabályozása hiányában, az Áfa tv. illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében illetékügyben az ingatlan forgalmi értékének a meghatározása független attól, hogy a vagyonszerzéshez további közteherviselés, pl.: adófizetés kapcsolódik-e.

Tényállás: a felperes ingatlant vásárolt, az adásvételi szerződés szerint a szerződő felek által kölcsönösen kialkudott vételár 125.000.000 Ft + 25.000.000 általános forgalmi adó /áfa/, összesen: 150.000.000 Ft.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében az ügyfél által által meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték kiszabásáról rendelkező döntés jogszerűségét nem befolyásolja az, hogy utóbb – mert a jogorvoslat eredményes volt – törvényi előírás alapján az illetéket vissza kell téríteni.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a cserét pótló vétel kedvezménye belföldi és külföldi ingatlanok eladása illetve vétele esetén nem alkalmazható, az EKSZ 18., 39., 43. cikkeit nem sérti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a területi hatályt meghatározó 2.§ /2/ bekezdése és a cserét pótló vétel szabályait tartalmazó 21.§ /5/ bekezdése.