Jelentős ügyek

A felperes az általános forgalmi adó (áfa) analitikájában és áfa bevallásaiban adómentes exportértékesítésnek tekintette azokat az ügyleteit is, amelyek esetében a termék Közösség területén kívülre történő kiléptetésének időpontja nem felelt meg az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa tv.) 11.§ (1) bekezdése, illetve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (új Áfa tv.) 98.§ (1) bekezdése szerinti időpontoknak, ezeknél későbbi volt.

A Kúriának a kötelesrész kiadása iránt indított felülvizsgálati eljárásban a következő jogkérdésben kellett állást foglalnia.

I.

Ha a kötelesrészre jogosult annak kiadását természetben kéri és a bíróság a kötelesrész pénzben történő teljesítését rendeli el, akkor a döntésnek ki kell-e terjednie a fizetendő összeg után járó késedelmi kamatra.

II.

A felperes annak a felszámolás alatt álló ellenőrzött társaságnak a hitelezője, melynek uralkodó tagjai voltak – időrendi sorrendben – a III.r., majd a II.r. alperes, végül a felszámolás kezdő időpontjában az I.r. alperes.

A felperes jogelődje akkreditívek kiállítását vállalta harmadik személyek felé a II.r. alperes osztrák társaság megbízása alapján. A felperes állítása szerint a II. r. alperes 2003. július 9-én a tulajdonában álló Postabank részvényeket (az azok helyébe lépő értéket) biztosítékul adta részére arra az esetre, ha a Postabanknak az akkreditívek alapján fizetést kellene teljesítenie. 

A Kúriának az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI.28.) PK vélemény, valamint az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK vélemény tükrében kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását követően az érvénytelenség jogkövetkezményeként alkalmazható-e az eredeti állapot visszaállítása avagy a szerződés határozathozatalig hatályossá nyilvánítása mellett kell a tartozatlanul maradt szolgáltatást elszámolni.

A bank (felperes) 2008. október 10-én, 17-én a 2023/A magyar államkötvénnyel tranzakciókat hajtott végre a ContiCap rendszerben. Ügyleteit más piaci szereplő vételi ajánlatainak elfogadásával kötötte meg október 15-i és 20-i elszámolási határidővel 5.000.000.000. és 450.000.000 HUF névértéken. A felperes, amikor a vételi ajánlatokat elfogadta nettó rövid pozícióban volt a kötvények vonatkozásában, ezért ahhoz, hogy szállítási kötelezettségét teljesítse 2008.

A perben nem álló fogyasztó 2009. augusztus 14-én 2 db, a felperes által forgalmazott Karancs típusú elektromos tűzhelyet vásárolt, összesen 79.980 Ft-ért. A tűzhelyek üzembe helyezését a fogyasztó által felkért egyéni vállalkozó végezte.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szabadalmaztatásra bejelentette a találmányát, amelyre ideiglenes oltalmat kapott, azonban az MSZH a hetedik évi fenntartási díj meg nem fizetése miatt a szabadalmat keletkezésére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A bejelentést követően a szabadalmi bejelentés nyilvánosságra került.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a román állampolgár, de Magyarországon dolgozó felperes egy gépkocsi utasaként balesetet szenvedett, amelyből eredő kárait a biztosító alperes megtérítette. Nem térítette meg azonban a felelősségbiztosítás alapján a keresetveszteségből eredő kárait, illetve járadékigényét.

A II.r. alperes felszámolója többszöri kísérlet után pályázati eljárás lefolytatásával értékesítette az adós két, egymás mellett levő ingatlanát az I.r. alperes számára 33 millió forintért. A befolyt vételárnak – a felszámolói díj és a költségek levonása után - fennmaradt részét a felperes jelzálogjogosult részére kifizette.