Régi neve: Elvi ügyek
A Kúriának a kötelesrész kiadása iránt indított felülvizsgálati eljárásban a következő jogkérdésben kellett állást foglalnia.
I.
Ha a kötelesrészre jogosult annak kiadását természetben kéri és a bíróság a kötelesrész pénzben történő teljesítését rendeli el, akkor a döntésnek ki kell-e terjednie a fizetendő összeg után járó késedelmi kamatra.
II.
A felperes annak a felszámolás alatt álló ellenőrzött társaságnak a hitelezője, melynek uralkodó tagjai voltak – időrendi sorrendben – a III.r., majd a II.r. alperes, végül a felszámolás kezdő időpontjában az I.r. alperes.
A felperes jogelődje akkreditívek kiállítását vállalta harmadik személyek felé a II.r. alperes osztrák társaság megbízása alapján. A felperes állítása szerint a II. r. alperes 2003. július 9-én a tulajdonában álló Postabank részvényeket (az azok helyébe lépő értéket) biztosítékul adta részére arra az esetre, ha a Postabanknak az akkreditívek alapján fizetést kellene teljesítenie.
A Kúriának az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI.28.) PK vélemény, valamint az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK vélemény tükrében kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását követően az érvénytelenség jogkövetkezményeként alkalmazható-e az eredeti állapot visszaállítása avagy a szerződés határozathozatalig hatályossá nyilvánítása mellett kell a tartozatlanul maradt szolgáltatást elszámolni.
A bank (felperes) 2008. október 10-én, 17-én a 2023/A magyar államkötvénnyel tranzakciókat hajtott végre a ContiCap rendszerben. Ügyleteit más piaci szereplő vételi ajánlatainak elfogadásával kötötte meg október 15-i és 20-i elszámolási határidővel 5.000.000.000. és 450.000.000 HUF névértéken. A felperes, amikor a vételi ajánlatokat elfogadta nettó rövid pozícióban volt a kötvények vonatkozásában, ezért ahhoz, hogy szállítási kötelezettségét teljesítse 2008.
A perben nem álló fogyasztó 2009. augusztus 14-én 2 db, a felperes által forgalmazott Karancs típusú elektromos tűzhelyet vásárolt, összesen 79.980 Ft-ért. A tűzhelyek üzembe helyezését a fogyasztó által felkért egyéni vállalkozó végezte.
A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szabadalmaztatásra bejelentette a találmányát, amelyre ideiglenes oltalmat kapott, azonban az MSZH a hetedik évi fenntartási díj meg nem fizetése miatt a szabadalmat keletkezésére visszamenő hatállyal megsemmisítette. A bejelentést követően a szabadalmi bejelentés nyilvánosságra került.
A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a román állampolgár, de Magyarországon dolgozó felperes egy gépkocsi utasaként balesetet szenvedett, amelyből eredő kárait a biztosító alperes megtérítette. Nem térítette meg azonban a felelősségbiztosítás alapján a keresetveszteségből eredő kárait, illetve járadékigényét.
A II.r. alperes felszámolója többszöri kísérlet után pályázati eljárás lefolytatásával értékesítette az adós két, egymás mellett levő ingatlanát az I.r. alperes számára 33 millió forintért. A befolyt vételárnak – a felszámolói díj és a költségek levonása után - fennmaradt részét a felperes jelzálogjogosult részére kifizette.
Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a hitelintézetnek az állami kezességvállalással történő hitelezés teljes folyamatában a hatályos jogi szabályozás szerint kell eljárnia, folyamatban lévő építkezéshez kért kölcsön kihelyezett mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a jogszabályban maximált építési költségmérték mellett a már megépített építményrész bekerülési értékére is.