Régi neve: Elvi ügyek
(Kfv.II.39.055/2012/9. számú ítélet)
Tájékoztató a Kúria közigazgatási perben meghozott ítéltéről, amelybe foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) által hatósági döntés megváltoztatására adott jogkör a vizsga eredményének megváltoztatására, mint a vizsgáztató mérlegelési jogkörben hozott döntésére nem terjed ki.
Nem sértett eljárási szabályokat Hajdúsámson Önkormányzata, amikor közoktatási intézményének fenntartói jogát átadta a Hit Gyülekezete Egyháznak - állapította meg a Kúria
37.214/2012.
Az építési hatóság – elvi engedély kiadását követően – építési engedélyt adott az alperesi beavatkozónak 100 lakásos lakóépület, 100 db gépkocsi beállót tartalmazó mély-parkoló, és 84 db tároló építésére, kikötésekkel és előírásokkal.
A környéken lakók ügyféli jogállását a másodfokú hatóság megállapította, az engedélyező határozat elleni fellebbezésüket elbírálta és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Kfv.III.37.208/2012.
A felperes hirdetményével gyorsított, tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett, határozott időtartamra legfeljebb 6.500.000 m2/gáz/év mennyiségű földgáz szállítására. A bírálat szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg.
Közvetett állami tulajdonban álló mobilszolgáltató cég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvencia pályázatán nem indulhatott.
A Kúria a 2013. január 30-án tartott tárgyaláson abban a kérdésben foglalt állást, hogy a 2001. november 19-én indult, 2003. január 16-án meghozott határozattal lezárult építési engedélyezési eljárásban, valamint a 2003. február 12-én az építési engedélyt adó határozat kiegészítése tárgyában, továbbá a 2005. augusztus 4-én indult, az építési engedély módosítása iránti eljárásban, amely a 2005. szeptember 27-én meghozott határozattal zárult le, az építkezéssel érintett ingatlantól többsávos közúttal elválasztott ingatlanon levő társasház (I.r. felperes) ügyfélnek minősült-e.
I. Amennyiben a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági és szociális érdek megállapítható és a tervezett sztrájk gyakorlását a Sztrájktv. 3. § (2) és (3) bekezdése kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti.
II. Törvényi szabályozás és a felek megállapodása hiányában a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak a felek által megtett ajánlatok vizsgálatával, és egyik fél által tett végső ajánlat elfogadásáról rendelkező határozat meghozatalával lehetséges döntenie.
A Sztrájktörvény rendelkezéseiből megalapozottan nem vonható le olyan következtetés, hogy e törvényben szabályozott két önálló, egymástól független két eljárás közül bármelyik a másik eljárás előfeltételét képezné.
Közvetett állami tulajdonban álló mobilszolgáltató cég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvencia pályázatán nem indulhatott.
A terheltek a II. világháborúban 1942 őszén az akkori Szovjetunió (ma: Ukrajna) területén Lemberg (ma: Lvov) városában a megszálló magyar hadsereg katonái voltak. Az 1950-ben lefolytatott büntetőeljárásban mind az első- mind a másodfokú bíróság azt rótta a terhükre, hogy a megszállott területen élő zsidó lakosság tehetősebb tagjainak azt ígérték, miszerint anyagi ellenszolgáltatás fejében Magyarországra csempészik őket, ahol biztonságban élhetnek.