Jelentős ügyek

A városi bíróság a 2012. április 19. napján kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 316.§ (1) bekezdés, (4) bekezdés b) 5. pontja]. Ezért az I. r. terheltet egy évre próbára bocsátotta, a II. r. terheltet pedig 300 óra közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett a közérdekű munka átváltoztatásáról, amennyiben munkakötelezettségének a II. r. terhelt önként nem tenne eleget, és kötelezte a terhelteket a bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság  az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérletében [Btk. 288. §], és ezért őt ötszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egynapi tétel összegét kettőezer forintban állapítva meg;- a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [Btk. 288. § (1) bekezdés a) pont], és ezért őt ötszáznegyven napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét kettőezer forintban állapítva meg.

(az elévülés vizsgálatának és nyugvásának egyes kérdései)

(adatok figyelmetlenségből történő elnézésének és a kijavításukra irányuló kérelem elutasításának értékelése a bírósági jogkörben okozott kárért fennálló felelősség szempontjából)

Kfv.III.37.432/2012.

A Kúriának a közigazgatási perben alperesi erdészeti hatóság felülvizsgálati kérelme alapján arról kellett döntenie, hogy az ugyanabban az ügyben párhuzamosan, illetve egymást követően hozott jogerős határozatok esetén a valamely határozatot támadó kereset alapján a közigazgatási perbíróságnak van-e törvényes hatásköre eljárni, ha a perben a felperes az eljárt hatóság hatáskörét vitatja és a másik közigazgatási hatóság hatáskörének fennálltát állítja, illetve a jogvita tárgya az, hogy melyik közigazgatási hatóságnak volt hatásköre az ügyben eljárnia.

Kfv.V.35.094/2012/6.

A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, amelyben a Kúria a jogerős ítélet jogszerűségéről dönt a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabályok alapján [polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp.] 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés/.

Kfv.V.35.062/2012/5.

A helyi adók rendszere a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. A főváros esetében az építményadót a kerületi önkormányzat jogosult bevezetni [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény /a továbbiakban: Htv.] 1.§ /1/-/2/ bekezdések/.

A 2013. február 6-án hozott ítéletében  Kúria megállapította, hogy a vételi jog jogintézményét az alperes tévesen értelmezte, a vételi jog gyakorlása volt feltételhez kötött, nem pedig a bejegyzési engedély. A vételi jog sajátossága, hogy egyoldalú nyilatkozattal tulajdonjogszerzést eredményez. Különbséget kell tenni aközött, hogy a jogosult a vételi jogát milyen feltétel bekövetkeztekor gyakorolhatja és aközött, hogy a bejegyzési engedély megadásához kötöttek-e ki feltételt.

(Kfv.II.37374/2012/5.)

A felperes a magyarországi intervenciós nyers alkoholkészletből megpályázott és elnyert 28.571,8692 hl 100 V/V % tétel után, a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályairól szóló 1623/2000/EK bizottsági rendelet alapján 320.062.087 forint teljesítési biztosítékot nyújtott bankgarancia formájában.

(Kfv.II.378112012/6.számú)