Jelentős ügyek

(Kfv.II.378112012/6.számú)
 

Az alperesi kft.-nek két tagja van, a I.-II. rendű felperesek, akiket azonos mértékű üzletrészük alapján, azonos mértékű szavazati jog illet meg.

Az alperes 2011. március 7.-én megtartott taggyűlésén hozott határozatot az I.r. felperes, míg a 2011. július 26.-án hozott határozatokat a II.r. felperes támadta meg keresettel.

A felperes a tulajdonát képező személygépjárművel idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A károkozó gépjárműre az alperesnél kötöttek kötelező felelősségbiztosítást. Az elsőfokú eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemények szerint a gépkocsi gazdaságosan nem volt javítható. A felperes ezért kártérítés címén a sérülésmentes és a sérült járműnek a káresemény időpontjában fennálló forgalmi értéke különbözetére tarthatott igényt.

A felek közötti jogvita adójogi jogviszonyból ered, ezért elbírálására az adójogi eljárási és anyagi jogi rendelkezések az irányadók, tehát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályai.
 

Kfv.V.35.028/2012/10

(Kfv.37.267/2012/9.sz.)

A gyülekezés jogszerűségének a megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az állami ünnepségek nem tartoznak a  gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá.

A haszonélvezeti jog önállósult dologi jog, amelynek megszüntetésére a jogosult hozzájárulása nélkül a Ptk., illetve más jogszabály nem ad lehetőséget.
Amennyiben a felperes az alperesek között létrejött szerződés színlelt voltára hivatkozik, ezt akkor teheti meg, ha jogi érdeke fűződik az ilyen tartalmú kereset előterjesztéséhez, jogi érdeke pedig akkor van, ha ennek folytán jogot szerezhet, azaz a kereset elvileg alkalmas lehet a tulajdonszerzésre.

A Kúria a fenti számú felülvizsgálati ügyben meghozott határozata szerint a végrehajtási igényperben a felperes nem hivatkozhat a lefoglalt vagyontárgy végrehajtási értékesítését megakadályozó jogára abban az esetben, ha megvásárolta a végrehajtás alá vont ingatlant, azonban nem történt meg tulajdonjogának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba, és a bejegyzésre vonatkozó igénye elévült.

A Kúria a fenti számú felülvizsgálati ügyben meghozott határozatában abban foglalt állást, hogy az igénykereset mely időpontig indítható meg alappal, és az aki, egyébként igénykereset megindítására jogosult (vagy jogosult lett volna) a végrehajtást kérővel szemben felléphet-e a jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránti igénnyel.

Az elsőfokú közigazgatási hatóság határozatával elutasította az egyéni vállalkozóként állattenyésztéssel foglalkozó felperesnek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban:  Ttv.)  8/A. § /2/ bekezdés c/ pontja szerint hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét. A Ttv.