Jelentős ügyek

A Kúria a Kfv.II.37.441/2012/9.számú ítéletében állást foglalt arról, hogy egy 2010. február 11-én keletkezett tűz kapcsán indult tűzvizsgálati eljárásban született jelentés csak a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket köteles tisztázni azzal, hogy a tűz keletkezési helyét, idejét, okát, a gyújtóforrást meghatározza. Sem az elektromos berendezés szerelésével, karbantartásával kapcsolatos kérdés, sem az érintésvédelem vizsgálata nem tartozik a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárásra. Az építmény tűzvédelmi megfelelősége külön eljárásra tartozik (lsd.

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma K.I. tanácsa 2013. május 2-án tárgyaláson kívül a Kfv.I.35.397/2012/5. számú, elvi megítélésűnek minősített ügyben hozott döntést.

A polgári jog ismeri a jogfenntartás intézményét, a Ptk. 316.§ (1) bekezdése nevesíti is azt. Valójában azonban sokkal szélesebb körben érvényesül a jogfenntartás intézménye a polgári jogviszonyokban; minden olyan esetben, amikor a félnek jognyilatkozatot kell vagy lehet tennie, és el kívánja hárítani az időmúlás következményeit, jogfenntartással élhet. A jogfenntartás általában lehetővé teszi a nyilatkozat későbbi megtételét, egyúttal megerősíti a nyilatkozattételi szándékot, a jog fennállását, és alkalmas a passzivitás jogkövetkezményeinek elhárítására is.

(Köf.5010/2013/4.)

Kfv.II.37.587/2012/11.

(Kfv.III.37.503/2012.)

A Körzeti Földhivatal határozatával az adós tulajdonában álló ingatlant érintő, a felperesi végrehajtó által előterjesztett végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresést elutasította arra hivatkozással, hogy nevezett hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolta az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.

Az ezt helybenhagyó alperesi határozat ellen előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság elutasította.

Kfv.V.35.036/2012/7. számú

Az elévülés jogintézményét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ szabályozza, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ pedig az adójogviszonyokra specializálva alkalmazza.

A követelés elismerését követően a kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás nem áll fenn.

Kfv.I.35.237/2012/10.

Rövid tényállás:

A terhelt már többször volt büntetve, 2003. szeptember 2-én maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt hét hónapi szabadságvesztésre, 2007. szeptember 12-én lopás bűntette miatt egy év egy hónapi szabadságvesztésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélték, majd 2008. szeptember 26-án lopás bűntette és további vagyon elleni bűncselekmények miatt két évi börtönbüntetésre és három évi közügyektől eltiltásra ítélték.

Az opciós vételár meghatározható konkrét összeg megjelölésével, de akként is, hogy a szerződő felek az opciós vételár meghatározásának módját (eljárását) rendezik. Mindkét esetben az opciós vételár kialakítása a felek közös tevékenysége, tárgyalás és alkufolyamat eredménye.