Egyedi ügyek

A Fővárosi Bíróság 31.P.26.467/2009/13. számú ítéletével megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság I.r. alperes és a Készenléti Rendőrség II.r. alperes, Farkas Norbert, Pál Elemér, Budaházy György és Csepreghy Gábor felperesek személyhez fűződő jogait a 2008. április 11-én megtartott demonstráció feloszlatását követően a felperesekkel szemben alkalmazott kényszerítő intézkedésekkel megsértette és egyebek mellett az I.r. alperest a felperesek javára személyenként 200.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek 2008. április 12-től járó kamatai megfizetésére kötelezte.

A jogerős részítélet megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes Budaházy György, Kemenár Zoltán, Szentkirályi Gábor, Takács András és Novák Előd felperesek személyhez fűződő jogát megsértette azáltal, hogy a felperesek által elkészített és terjesztett horogkeresztet és vöröscsillagot is ábrázoló választási plakát lefoglalása során a felperesekkel szemben kényszerítő eszközt alkalmazva a felpereseket előállította, őrizetben tartotta, illetve az I-II-III.r. felperesekkel szemben indokolatlanul bilincselést is alkalmazott.

Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria rész- és közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érintette, felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú rész- és közbenső „részítéletet” részben megváltoztatta, és a felperesnek a 2008. január 1. napját követő szerződésszegésből eredő kártérítés iránti keresetét az I. r. alperessel szemben is elutasította. Egyebekben a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.

Az 1998-ban indult perben az I.r. felperesi kft. ügyvezetője, a II.r. felperes élettársi közös vagyon megosztása címén érvényesített igényt az alperessel szemben, az utóbbi körben az alperes a II. r. felperessel szemben viszontkeresettel élt. Az 1990-1995 között fennállott élettársi kapcsolatból eredően a II. r. felperes és az alperes között között több lakó-, üdülő-, illetve üzlethelyiség ingatlan közös tulajdonának megszüntetése, két ingatlan eladásából származó vételár megosztása és kölcsönösen előterjesztett használati díjak tekintetében volt vita.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 1996-ban megalakult betéti társaságnak a gyógyszerész képzettségű felperes volt a beltagja. A gyógyszertár helyiség bérleti jogát privatizációs eljárás keretében a Bt. szerezte meg. A felperes, mint a betéti társaság beltagja kapott személyes gyógyszertár működtetési jogot és a II.r. alperes jogelődje határozatával a felperes nevére szólóan engedélyezte a közforgalmú gyógyszertár működtetését.

A felperes önkormányzat képviseletében eljárt polgármester a beszerzett értékbecslés alapján megállapított 19.905.000 forint vételáron eladta a perbeli önkormányzati ingatlant az alperesnek. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint a közgyűlés a vagyonnal való rendelkezés jogát 20.000.000 forint forgalmi értékhatárig átruházta a polgármesterre. Ezt az értéket meg nem haladó ingatlan várospolitikai célból vagy közérdekből meghatározott célra történő elidegenítésekor a tulajdonosi jogok gyakorlójának nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatnia.

A Kúria tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban volt perében a 2012. március 21-én megtartott tárgyaláson meghozott ítéletében a 2003. évben indult eljárásban a jogerős részítéletet részben hatályon kívül helyezte és egyéb rendelkezéseit módosított tartalommal hatályában fenntartotta.

Az ügyben elsősorban abban az anyagi jogi kérdésben kellett állást foglalni, hogy ha a tulajdonostársak egyike a közös tulajdonban lévő kétlakásos ingatlant bővítve létrehoz egy harmadik önálló lakást, hogyan alakulnak a tulajdoni arányok.

1996. január 1-től kezdődően az alperes megbízása alapján a felperes bizományosként értékesítette az alperes által gyártott forgácslapokat, és az 1996. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időre megkötött kizárólagossági megállapodásuk szerint ezen árukat az alperes Romániában csak a felperes közreműködésével értékesíthette. Az alperes a bizományi szerződést 1999. április 12-én felmondta, és ezzel a kizárólagossági megállapodás teljesítése is lehetetlenült.

A felperes keresetében 9.950.453 forint kártérítés  és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 2006. szeptember 18-án a Szabadság téren megtartott tömeggyűlés során a rendőrség felszerelésében, eszközeiben bekövetkezett és a rendőrök túlmunkája díjazásaként felmerült károk miatt. Érvelése szerint az alperes a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alá tartozó tömeggyűlés szervezője volt, ezért a Gytv. 13.§ (1) bekezdése és a Ptk. 339.§ (1) bekezdése szerint kártérítési felelősséggel tartozik a tüntetésen okozott károkért.

Egy nyilvánosságra került hangfelvételen rögzített  telefonbeszélgetésben egy vagyonvédelmi cég egyik vezetője tájékoztatta az egyik bank elnökvezérigazgatóját, hogy megbízást kapott arra, hogy egy párton belüli belső hatalmi váltás érdekében a II. r. alperesről kellene terhelő adatokat gyűjteni. Az is elhangzott, hogy az alelnök felperes van benne, ő adja le konkrétan az információ igényét.

A II. r. alperes a hangfelvétel tartalmával kapcsolatban nyilatkozatokat adott a sajtónak, illetve az I. r.alperes honlapján tájékoztató jelent meg az ügyről.