A felperes öt éves időtartamra vett haszonbérbe termőföldeket az alperestől, a szerződésekben azonban kikötötték azt is, hogy a felek bármelyike jogosult azokat - érdemi indokolási kötelezettség nélkül - 60 nap felmondási idővel a tárgyév végére felmondani. Az alperes élve a szerződésben biztosított rendes felmondás jogával, a szerződéseket egy év elteltével felmondta.
A Fővárosi Bíróság 31.P.26.467/2009/13. számú ítéletével megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság I.r. alperes és a Készenléti Rendőrség II.r. alperes, Farkas Norbert, Pál Elemér, Budaházy György és Csepreghy Gábor felperesek személyhez fűződő jogait a 2008. április 11-én megtartott demonstráció feloszlatását követően a felperesekkel szemben alkalmazott kényszerítő intézkedésekkel megsértette és egyebek mellett az I.r. alperest a felperesek javára személyenként 200.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek 2008. április 12-től járó kamatai megfizetésére kötelezte.
A jogerős részítélet megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes Budaházy György, Kemenár Zoltán, Szentkirályi Gábor, Takács András és Novák Előd felperesek személyhez fűződő jogát megsértette azáltal, hogy a felperesek által elkészített és terjesztett horogkeresztet és vöröscsillagot is ábrázoló választási plakát lefoglalása során a felperesekkel szemben kényszerítő eszközt alkalmazva a felpereseket előállította, őrizetben tartotta, illetve az I-II-III.r. felperesekkel szemben indokolatlanul bilincselést is alkalmazott.
Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria rész- és közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érintette, felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú rész- és közbenső „részítéletet” részben megváltoztatta, és a felperesnek a 2008. január 1. napját követő szerződésszegésből eredő kártérítés iránti keresetét az I. r. alperessel szemben is elutasította. Egyebekben a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
Az 1998-ban indult perben az I.r. felperesi kft. ügyvezetője, a II.r. felperes élettársi közös vagyon megosztása címén érvényesített igényt az alperessel szemben, az utóbbi körben az alperes a II. r. felperessel szemben viszontkeresettel élt. Az 1990-1995 között fennállott élettársi kapcsolatból eredően a II. r. felperes és az alperes között között több lakó-, üdülő-, illetve üzlethelyiség ingatlan közös tulajdonának megszüntetése, két ingatlan eladásából származó vételár megosztása és kölcsönösen előterjesztett használati díjak tekintetében volt vita.
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 1996-ban megalakult betéti társaságnak a gyógyszerész képzettségű felperes volt a beltagja. A gyógyszertár helyiség bérleti jogát privatizációs eljárás keretében a Bt. szerezte meg. A felperes, mint a betéti társaság beltagja kapott személyes gyógyszertár működtetési jogot és a II.r. alperes jogelődje határozatával a felperes nevére szólóan engedélyezte a közforgalmú gyógyszertár működtetését.
A felperes önkormányzat képviseletében eljárt polgármester a beszerzett értékbecslés alapján megállapított 19.905.000 forint vételáron eladta a perbeli önkormányzati ingatlant az alperesnek. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint a közgyűlés a vagyonnal való rendelkezés jogát 20.000.000 forint forgalmi értékhatárig átruházta a polgármesterre. Ezt az értéket meg nem haladó ingatlan várospolitikai célból vagy közérdekből meghatározott célra történő elidegenítésekor a tulajdonosi jogok gyakorlójának nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatnia.
A Kúria tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban volt perében a 2012. március 21-én megtartott tárgyaláson meghozott ítéletében a 2003. évben indult eljárásban a jogerős részítéletet részben hatályon kívül helyezte és egyéb rendelkezéseit módosított tartalommal hatályában fenntartotta.
Az ügyben elsősorban abban az anyagi jogi kérdésben kellett állást foglalni, hogy ha a tulajdonostársak egyike a közös tulajdonban lévő kétlakásos ingatlant bővítve létrehoz egy harmadik önálló lakást, hogyan alakulnak a tulajdoni arányok.
1996. január 1-től kezdődően az alperes megbízása alapján a felperes bizományosként értékesítette az alperes által gyártott forgácslapokat, és az 1996. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időre megkötött kizárólagossági megállapodásuk szerint ezen árukat az alperes Romániában csak a felperes közreműködésével értékesíthette. Az alperes a bizományi szerződést 1999. április 12-én felmondta, és ezzel a kizárólagossági megállapodás teljesítése is lehetetlenült.
A felperes keresetében 9.950.453 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 2006. szeptember 18-án a Szabadság téren megtartott tömeggyűlés során a rendőrség felszerelésében, eszközeiben bekövetkezett és a rendőrök túlmunkája díjazásaként felmerült károk miatt. Érvelése szerint az alperes a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alá tartozó tömeggyűlés szervezője volt, ezért a Gytv. 13.§ (1) bekezdése és a Ptk. 339.§ (1) bekezdése szerint kártérítési felelősséggel tartozik a tüntetésen okozott károkért.