Az adóhatóság a felperesnél 1999. április havi kiutalás előtti általános forgalmi adó vizsgálatot tartott.
Az adóhatóság a felperesnél 1997. év május hónapra vonatkozóan általános forgalmi adó (továbbiakban: Áfa) adónemben kiutalás előtti ellenőrzést végzett. Az adóhatóság az első fokú határozatban a felperes terhére adókülönbözetet írt elő, amit jogosulatlan visszaigénylésnek minősített. Az alperes határozatában az első fokú határozatot megváltoztatva az adókülönbözet és jogosulatlan visszaigénylés összegét 14.476.000 Ft-ra módosította, az első fokú határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. Határozatában a felperes által fizetendő Áfa tekintetében több megállapítást tett.
A Magyar Köztársaság Legfelsobb Bírósága a dr. S. Á. ügyvéd által képviselt B. F. Kft. felperesnek a dr. Sz. E. jogtanácsos által képviselt A.H. alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fovárosi Bíróságon indított perben ugyanezen bíróság 2004. november 2-án kelt jogerős ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
mint felülvizsgálati bíróság
Kfv.I.35.021/2006/8.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a megyei bíróság által 2005. december 5. napján hozott 7. számú ítélet ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A tényállás szerint a II.r. alperes 2007. július 3-án ajánlattételi felhívást tett közzé a magyar intervenciós készletből származó gabona belső piacon történő értékesítésére vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról. Az A. Kft. 27.948,01 tonna kukoricára vételi ajánlatot nyújtott be, melyet a közigazgatási hatóságként eljáró II.r. alperes határozatával elfogadott. Felhívta az A. Kft-t, az áru ellenértékét bankszámlájára 2007. szeptember 14-éig utalja át. Miután az A. Kft.
Az adós csődeljárásában az elsőfokú bíróság több hitelező kifogását elbírálta, egyebek mellett a B.L. Zrt. hitelező kifogását is, melyet arra hivatkozva utasított el, hogy azt a hitelező idő előtt nyújtotta be. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályai szerint a csődeljárásban elbírált kifogás ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
Az elsőfokú bíróság az adós és a hitelezők között létrejött egyezséget jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította.
A felperes mint vevő és az alperesek mint eladók között ingatlan adásvételi szerződések jöttek létre. A felperes a szerződésektől elállt és keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz, melyben kérte, hogy kötelezze egyetemlegesen a per alpereseit visszajáró első vételárrészlet, illetve visszajáró előleg jogcímén 124.660.517 forint és ennek kamatai megfizetésére. Az alperesek kérték a kereset elutasítását.
A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése
Nem jogszabálysértő, ha a részvénytársaság közgyűlése azonos tartalommal olyan új határozatokat hoz, amelyeket korábban a bíróság eljárási okokból helyezett hatályon kívül, amennyiben azok tartalma nem sért jogszabályt és a közgyűlés az új határozatok meghozatala során a jogszabályoknak valamint az alapszabálynak megfelelően járt el.
A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása
Amennyiben a felek szóban megállapodnak a részvények átruházásában, az új tulajdonosi struktúra ennek megfelelően kialakul, az új tulajdonosok feltüntetésével kerülnek kinyomtatásra az új részvények, a részvényesi jogokat ezen új, tulajdonosi összetételnek megfelelően gyakorolják, nem lesz érvénytelen az, az utóbb kötött írásbeli szerződés, amely, mintegy írásba foglalva tartalmazza a korábbi szóbeli megállapodásukat, amennyiben az, egyebekben nem valósítja meg, a Ptk.-ban szabályozott valamely érvénytelenségi okot.
A felperes öt éves időtartamra vett haszonbérbe termőföldeket az alperestől, a szerződésekben azonban kikötötték azt is, hogy a felek bármelyike jogosult azokat - érdemi indokolási kötelezettség nélkül - 60 nap felmondási idővel a tárgyév végére felmondani. Az alperes élve a szerződésben biztosított rendes felmondás jogával, a szerződéseket egy év elteltével felmondta.