Egyedi ügyek

A 2003-ban, házastársi közös vagyon megosztása és ajándék visszakövetelése iránt indított perben a bíróságnak a felek két ingatlanán (lakás, garázs) fennálló tulajdoni hányadainak arányáról, a közös tulajdon megszüntetéséről, az ingó vagyon megosztásáról, lakáshitel törlesztés és egyéb kiadások elszámolásáról, valamint – viszontkeresete folytán – a felperes többlethasználati díj fizetési kötelezettségéről kellett döntenie.

A felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2005-ben indította meg az adós felszámolását. A felszámoló a bíróság többszöri felhívása, illetve a bíróság által kiszabott pénzbírságok ellenére 2008-ig nem nyújtott be közbenső mérleget arra hivatkozva, hogy az adós iratait a nyomozó hatóság lefoglalta, és ez megnehezíti a hitelezői igények egyeztetését.

A perben a tényállás szerint közbeszerzési eljárást követően az alperesekkel, mint a nyertes konzorciummal kötötte meg a felperes a vállalkozási szerződést. A Versenytanács határozatban állapította meg, hogy az alpereseknek a vállalkozási szerződés megkötése előtti versenykorlátozó magatartása az 1996. évi LVII. tv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjába ütközött.

A másodfokú bíróság által helybenhagyott a felperesi keresetet elutasító ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. jogelődje 2000. március 01. napjától 2009. december 31. napjáig terjedő határozott időre bérbe adta a Hévízi Castrum Gyógykemping Kft-nek a kezelésében álló állami tulajdonú ingatlan önállóan bekerített, 2 ha 2797 m² nagyságú részét. A bérleti szerződésben a felek utaltak arra, hogy jogelődeik az ingatlanon gyógykempinget hoztak létre. Megállapodtak abban, hogy a bérleti díj 2000.

A BKV. Zrt. felperesnek STRABAG Építő Zrt és társai alperesek ellen kártérítés megfizetése iránti perben a Kúria a másodfokú bíróságnak a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítéletét a 2012. szeptember 18-án megtartott tárgyaláson hatályában fenntartotta.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint az I.r. alperes, a II. r. alperes elnöke 2008. szeptember 12-én megtartott sajtótájékoztatóján beszámolt a felperes és egy másik személy között 2008. augusztus 1-jén lezajlott, lehallgatott és ismeretlen személyek által hozzá eljuttatott telefonbeszélgetés tartalmáról, és annak szövegét leirat formájában kiosztotta az újságírók között. A beszélgetés szerint egy vagyonvédelmi cég megbízást kapott arra, hogy keressenek terhelő adatokat az alperesekre. Az I. r.

Az I. r. felperes kölcsönt vett fel, amelyet az I. r. alperes ingatlanfedezet mellett nyújtott a részéreés a mintegy 21.000.000 forint értékű ingatlanra a hitelezőjavára 11.900.000 forint opciós vételáron vételi jogot isbiztosítottak. A kölcsönszerződés - nem fizetés miatt -felmondásra került, az I. r. alperes pedig a vételi joggyakorlására a II. r. alperest jelölte ki, aki a kölcsönhátralék visszafizetésére nyitva álló határidő letelte utánélt a vételi jogával.

A több mint öt évig tartó perben a felperes az örökhagyónak az alperesekkel 2004-ben kötött öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását több jogcímen – az örökhagyó cselekvőképtelensége, tévedése, megtévesztése stb. – kérte.

A közel tizenöt éve folyamatban volt per iratainak tanulmányozása mellett a többször megismételt közigazgatási eljárás iratanyagát volt szükséges tanulmányozni annak eldöntéséhez, hogy a borsodivánkai Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből 1992. december 10-én a csoportos kiválást bejelentő ún. „négyesi gazdák” százötven fős csoportja a vagyonkiadás során megszerezte-e a kivett alrészleteken lévő földterületeket a rajta lévő felépítményekkel együtt.

Az ügy felperese műanyagtermékek gyártásával, alperesei pedig édesipari termékek előállításával foglalkoznak. A felek között hosszú ideje jelentős volumenű gazdasági kapcsolat állt fenn, amelynek keretében a felperes az alperesek szilárd és folyékony halmazállapotú édességeihez műanyag csomagolást készített.