A Kúria ügykiosztási rend szerint soron következő tanácsa 2012. március 28. napján végzésével elbírálta a Lehet Más a Politika párt bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét, melyet az Országos Választási Bizottság 41/2012. számú határozata ellen nyújtott be.
A Kúria Kfv.I.35.325/2011/4.szám ítéletében elvi jelentőségű jogkérdésekben döntött:
Az adóhatóság a felperesi adózónál 2005, 2006 évekre becslést alkalmazva állapított meg adókülönbözetet (adóhiányt). A felperes a feltárt forráshiány fedezetéül külföldi (szerb) magánszemélytől kapott kölcsönre hivatkozott, aki a pénzt (állítása szerint) szintén kölcsön kapta egy kanadai illetőségű cégtől. Az adóhatóság a szerb, és kanadai társadóhatóságtól kapott információk alapján a felperes hivatkozását nem fogadta el hitelt érdemlőnek.
2006 év végén hozott határozatában a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa azt állapította meg, hogy két piacvezető biztosítótársaság, a gépjármű márkakereskedések országos érdekképviseleti szervezete és három biztosítási alkusz cég egymás közötti megállapodásaikkal versenykorlátozó magatartást tanúsítottak, ezért őket jelentős összegű bírság (a legmagasabb összeg meghaladta az 5 milliárd forintot) megfizetésére
A Legfelsőbb Bíróság a mai napon tárgyalta, a Budapest XII. kerületi Önkormányzat (felperes) a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal (alperes) elleni építési ügyét, az úgynevezett turul pert.
ítélete
A Magyar Köztársaság nevében!
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: (OVB) 2/2005.(I.4.) OVB határozatával - megismételt eljárásban - megállapította, hogy az országos népszavazás eredménytelen, mert az összes választópolgár több mint egynegyede nem adott a megfogalmazott kérdésre azonos választ. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az OVB 196/2004.(XII.11.) OVB határozatával megállapította az országos népszavazás eredményét, amelyet a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.316/2004/2. és Kvk.IV.37.315/2004/2. szám alatt hozott végzésével megsemmisített.
A felperes egyéni vadászati és bizományosi megállapodások alapján - bérvadászat útján - gyakorolta vadászati jogát, ezzel kapcsolatosan számlákat bocsátott ki. Ezekben, ha a külföldi vadász a trófeát kiléptette az országból, a termékexportra figyelemmel 0 %-os általános forgalmi adót /továbbiakban: áfát/ tüntetett fel, szervezési díj, illetve export manipuláció címén, 25 %-os áfával, egyéb vadászati szolgáltatást, trófeabírálatot, állategészségügyi vizsgálatdíjat; 12 %-os áfával pedig étkezést, szállást számlázott.
A felperes 2001. II-III-IV. negyedévi, 2002. I-IV. negyedévi bevallásaiban előzetesen felszámított általános forgalmi adót /továbbiakban: áfa/ vont le B. János által kibocsátott 55 db számla alapján, amelyek áfa-tartalma 15.878.000 Ft volt. B. J. egyéni vállalkozói tevékenységét 2001. március 9-én megszűntette, vállalkozói igazolványát az önkormányzati adóhatóságnak visszaadta.
A vámhivatal a felperesnél - 1998. január 1-től 2000. október 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan - a jövedéki adókötelezettséget ellenőrizte. Ennek eredményeként hozott elso fokú határozatban - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 3.481.793.196 Ft jövedéki adó, 3.481.655.196 Ft adóbírság, 10.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére. Az első fokú közigazgatási határozat indokolása szerint /I/4. pont/ az X., Y., Z.